Krónika

Mikrohullámok segítségével gyógyítják a visszértágulatot

A probléma mára népbetegséggé vált, ami ha nem visszafordítható, műtétre van szükség, az új eljárással a páciens már a beavatkozás napján távozhat

Egy új eljárás műtéti sebek és a környező szövetek sérülése nélkül szünteti meg a visszértágulatot. A mikrohullámú elven működő eszközt a tizedik beavatkozást követően bemutathatják az Érsebészek országos kongresszusán.

Hazánkban sikeresen megtörtént a mikrohullámú elven alapuló kóros vénatágulat-eltávolító műtét az első hat betegen. Az új eljárás lehetőséget teremt, hogy a visszérbetegségeket műtéti sebek nélkül lássák el, és végleg megszüntessék a betegséggel járó szövődmények kockázatát.

A vénatágulat mint betegség már több ezer éve kíséri az emberiséget, eddig nem sikerült olyan kezelési megoldásokat találnunk rá, ami szükségtelenné tehetné a műtéti beavatkozásokat – nyilatkozta lapunknak az új műtétet vezető érsebész, Rozsos István. Kifejtette, a visszérbetegség okozta trombózis, tüdőembólia és lábszárfekély ma is rendszeresen megjelenő probléma, ráadásul már nagyon fiatal korban is jelentkezhet. Sőt a megváltozott szociális élet és a mozgáshiány miatt népbetegséggé vált. A dohányzás, a fogamzásgátlók elterjedése, valamint az öröklött hajlam mind növelik a kialakulás esélyét. Egy tavaly júniusi jelentés szerint Magyarországon végzik a legtöbb combot és lábszárt érintő amputációt Európában.

A visszértágulat, ha már nem visszafordítható, akkor műtétre van szükség. Ezt harminc éve még három sebész végezte el, másfél-két órán át. Az eljárás során minden tágulatot felvágtak, kiirtottak, majd összevarrtak. Ez a módszer azonban hozzájárult a betegség újbóli kialakulásához, ezért hét-tíz évenként meg kellett ismételni. Ma már azonban ez a betegek elvárásai és a globális orvoshiány miatt sem járható út. Egyre erősödik az igény arra, hogy minél kisebb sebeket ejtsünk, kevésbé terheljük a beteget és nem utolsó sorban kevesebb orvost foglaljunk le az adott feladattal.

A 2000-es években jelent meg egy új innováció, az endovénás eljárás, amely során a véna belseje felől hőhatással zárjuk az érfalat, megszüntetve a panaszokat. Ez hatalmas előrelépés, mert nem kell veszélyeket rejtő vágásokat ejteni a betegen. Párhuzamosan fejlesztették ki ennek a módszernek a rádióhullámos és lézeres verzióját. A rádióhullámos technika 120-150 fokon mintegy összehegeszti a kitágult ereket, a lézeres eljárás 150-160 fokkal teszi ugyanezt – szemléltette az érsebész. Az új, mikrohullámokkal működő eljárás azért jelent most még nagyobb előrelépést – tette hozzá –, mert sokkal kisebb, alacsonyabb hővel, nyolcvanöt fokon működik, illetve nemcsak egy fókuszponton éget, hanem az antenna teljes hosszában. Következésképpen a környező szövetek sokkal kevésbé sérülnek és a betegek már a műtét napján távozhatnak.

A népbetegségeket csak nehezen vagyunk képesek kontrollálni, ráadásul az egész világon orvoshiány van, így a megoldás mindig az innovációkban rejlik. Sajnos az endovénás módszer sehol nem az alapellátás része, de a kiegészítő biztosításokkal már sok országban jól hozzáférhető. Hogy elterjedjen, arra is szükség lenne, hogy megteremtődjön az igény iránta – hangsúlyozta Rozsos István, aki márciusban még négy műtétet végez az új eljárással, mielőtt bemutatja azt az Érsebészek országos kongresszusán.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom