Még népszerű a mamahotel

Átfogó felmérést végezett az Euro­stat azt vizsgálva, hogy az öreg kontinensen melyik ország fiataljai maradnak legtovább a biztonságot, kényelmet és persze takarékossági lehetőséget is nyújtó szülői házban, más néven a mamahotelben.

A friss adatok szerint minden négy fiatal európaiból (a huszonöttől-harmincnégy évig terjedő korosztályról van szó) egy még mindig a szülői házban lakott 2016-ban.

A dán, finn és svéd fiatalok fordítanak leghamarabb hátat régi otthonuknak, míg a horvátok, szlovákok, görögök, máltaiak és olaszok csak nehezen lépnek az önnállósodás olykor rögös útjára.

Kiderült, átlagosan az európai fia­talok huszonhat évesen hagyják ott a szülői házat, de a svédek már huszonegy évesen, a dánok 21,1 évesen és a finnek 21,9 évesen önálló életet kezdenek. Ehhez képest Máltában vagy Horvátországban csak harminckét éves korukra hajlandók kirepülni a fiatalok, Magyarország a középmezőnyben van a nagyjából huszonhét évével. A felmérés ugyanakkor arra is rávilágít: nagy a különbség a női férfi fészekelhagyók között. Ráadásul az is kiderül, hogy éppen hazánk tűnik ki azzal, hogy nálunk az egyik legnagyobb a különbség abban, hogy mikor kezdenek önálló életet a nők és férfiak: az előbbiek már huszonhat évesen elmennek otthonról, a magyar férfiak inkább csak huszonkilenc éves korukra hajlandók ezt meglépni.

Ezek az adatok egyébkét arra világítanak rá, hogy egyre később kezdenek önállósodni a magyar fiatalok. Míg 1990-ben a huszonegy évnél idősebbek körében már több volt az önállósodott, mint a szülőkkel élő fiatal, addig 2016-ban a váltás csak a huszonötödik életévtől következik be. Ennek okát sokan az otthontermés nehézségeiben látják, mások inkább a fiatalabb generáció elkényelmesedésében keresik az okokat. Nyilván mindkét álláspontban sok igazság van, de annyi bizonyos: amelyik fiatalnak elementáris igénye van az önnálló életre, az előbb utóbb lép is ennek érdekében.