Még elérhetetlenek az adatbázisok

Az Elsevier hivatalos közlemé­nyé­ben úgy fogalmazott, messzemenő ajánlatokat tett a tárgyalások során, amelyek jelentős árkedvezményeket is magukban foglaltak. Kitérnek arra is, az EISZ konzorcium tagjai által publikált tanulmányokat 2012 óta 12,5 millióan töltötték le, és 300 ezer alkalommal hivatkoztak rájuk világszerte. A Scopus aktív felhasználóinak száma 2018-ban negyvenkilencről ötvenötezerre nőtt, valamint emelkedett az általuk végzett keresések száma is. „A magyar kutatók rámutattak arra, hogy mennyire fontosak számukra ezek az eszközök” – írja a közlemény, amelyben megemlítik, nyitottak a további tárgyalásokra, és elkötelezettek a közös megállapodás iránt.

– Miután felálltunk az asztaltól, lekapcsolták az adatbázisokat, én ezt semmiképp sem nevezném rugalmasnak – mondta lapunknak Urbán Katalin, az EISZ-iroda vezetője. Hozzátette, a kiadó árai az EISZ költségvetésének negyvenöt százalékát tették ki, ők pedig további ötvenkét adatbázist szolgáltatnak más kiadóktól. Ezért szerették volna az open access publikálást bevonni ugyanabba a szerződésbe, de erre az Elsevier egyáltalán nem volt nyitott. Mindössze annyiban rugalmasak, hogy ők kértek újabb tárgyalási fordulót, ám a megegyezéshez két félre van szükség.

Demeter Márton kommunikáció­kutató lapunknak korábban arról beszélt, a hazai társadalom- és humántudományok szakemberei számára komoly érvágás az adatbázisok hiánya, hiszen nem férnek hozzá a kurrens kutatási eredményekhez. Urbán Katalin szerint a tudományos élet nem állt le emiatt, ugyanakkor elismeri, hogy bizonyos kutatások valóban nehezebbé válnak az Elsevier adatbázisai nélkül.