Krónika
Medvehagyma vagy gyöngyvirág: az életünk múlhat a döntésen
Az ehető és éppen emiatt rendkívül közkedvelt növény ma még igen elterjedt hazánkban,ám ha továbbra is ilyen ütemben gyűjtik, előbb-utóbb védetté kell nyilvánítani
A hazai erdőkben igen gyakori, hogy a mérgező gyöngyvirág és az ehető medvehagyma közvetlenül egymás mellett nő, így nem árt a kellő óvatosság, ha gyűjteni akarjuk az utóbbit – mondta lapunknak Nagy Pál gyermekorvos. A szakember elmondta, a gyöngyvirágban lévő hatóanyagokat egyrészt vizelethajtóként, döntően pedig szívpanaszok és érelmeszesedés ellen használja a gyógyszeripar. Ha valaki csak egy-két levelet eszik meg, akkor jó eséllyel megúszhatja egy erősebb alhasi fájdalommal, esetleg kiadós hasmenéssel, de ha érzékeny a benne lévő összetevőkre, akkor már egy száltól is jelentősen megváltozhat a pulzusa, sőt nagyobb mennyiségben fogyasztva még az egészséges ember szívét is lebéníthatják a benne lévő mérgek – figyelmezetetett Nagy Pál.
A medvehagymát ugyanakkor könnyű megkülönböztetni a gyöngyvirágtól. Elég, ha finoman megdörzsöljük a levelét, és a kezünket az orrunkhoz emeljük: az ehető növénynek kellemes fokhagymaillata van, a másiké viszont leginkább a friss zöldtakarmányéra hajaz – mondta lapunknak Kiss Ferenc polgári természetőr. A medvehagyma a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kivételével hazánkban szabadon gyűjthető. Fontos, hogy a magyarországi állomány védelme érdekében egy-egy tőről csak a levelek felét szedjük le, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszóródásával a szaporodás is biztosított lesz. Kiss Ferenc beszélt arról is, hogy a szabályok szerint magánszemély a nem védett állami erdőkben saját felhasználására legfeljebb két kilogrammot gyűjthet naponta, de magánerdőben csak a tulajdonos írásbeli engedélyével szabad medvehagymát szedni.
Bár sokan nem tartják fontosnak, de ha tehetjük, ne tépjük, hanem metszőollóval nyessük le a leveleket. Igaz, ez kissé „munkásabb” módszer, mint a szálankénti gyűjtés, de kíméli a növényt – mondta Kiss Ferenc. Hozzátette, a medvehagyma igen elterjedt ugyan Magyarországon, de ha olyan ütemben gyűjtik, ahogy mostanság, akkor előbb-utóbb védetté kell nyilvánítani, különben eltűnik az országból.
A medvehagymát ugyanakkor könnyű megkülönböztetni a gyöngyvirágtól. Elég, ha finoman megdörzsöljük a levelét, és a kezünket az orrunkhoz emeljük: az ehető növénynek kellemes fokhagymaillata van, a másiké viszont leginkább a friss zöldtakarmányéra hajaz – mondta lapunknak Kiss Ferenc polgári természetőr. A medvehagyma a természetvédelmi oltalom alatt álló területek kivételével hazánkban szabadon gyűjthető. Fontos, hogy a magyarországi állomány védelme érdekében egy-egy tőről csak a levelek felét szedjük le, mert így a hagyma virágozhat, és a magok elszóródásával a szaporodás is biztosított lesz. Kiss Ferenc beszélt arról is, hogy a szabályok szerint magánszemély a nem védett állami erdőkben saját felhasználására legfeljebb két kilogrammot gyűjthet naponta, de magánerdőben csak a tulajdonos írásbeli engedélyével szabad medvehagymát szedni.
Bár sokan nem tartják fontosnak, de ha tehetjük, ne tépjük, hanem metszőollóval nyessük le a leveleket. Igaz, ez kissé „munkásabb” módszer, mint a szálankénti gyűjtés, de kíméli a növényt – mondta Kiss Ferenc. Hozzátette, a medvehagyma igen elterjedt ugyan Magyarországon, de ha olyan ütemben gyűjtik, ahogy mostanság, akkor előbb-utóbb védetté kell nyilvánítani, különben eltűnik az országból.