Krónika
Már az iskolákban is terjed a biofű
Egyre több diák próbálja ki az újfajta pszichoaktív szereket – Jóval eredményesebb felvilágosítás szükséges az AIDS megelőzéséhez
A kiadvány tudatmódosító szerekkel foglalkozó részében a Nemzeti Drog Fókuszpont összefoglalója arra világít rá, hogy hazánkban minden tizedik felnőtt és minden ötödik iskoláskorú gyermek vagy fiatal fogyasztott már életében valamilyen kábítószert, leggyakrabban cannabist, ecstasyt vagy amfetamint.
A használt szerek összetétele és az iskoláskorúak drogfogyasztása 2013-tól nagyon kedvezőtlen irányba fordult. A szintetikus alapú, herbál vagy biofű néven ismert vegyület rövid idő alatt a második leggyakrabban előforduló pszichoaktív anyaggá vált, népszerűsége az amfetaminszármazékokhoz hasonló. Jól mutatja terjedésüket, hogy a szakemberek az elmúlt öt esztendőben száznyolc új pszichoaktív szert azonosítottak. Az iskolások leggyakrabban cannabist, gyógyszereket vagy gyógyszert és alkoholt együtt használnak kábítószerként. Sajnálatos tendencia, hogy 1995 és 2003 között az iskolások körében a kábítószert kipróbálók aránya megnégyszereződött, és a 2007-ben tapasztalt kis csökkenés után 2011-től újra jelentős növekedésnek indult. A fiúk és lányok közötti korábbi jelentős különbség – amely a fiúk túlreprezentáltságát mutatta – már nem volt kimutatható.
A büntetőeljárás alternatívájaként működő elterelésen részt vevők hatvankilenc százaléka cannabist használt, a második helyen az amfetamin típusú stimulánsok álltak. Ez utóbbiakat a szakemberek különösen veszélyesnek tartják olcsóságuk és követhetetlenül változó összetételük miatt. Az intravénás szerhasználat átalakulását mutatja, hogy míg 2010 előtt a tűcsereprogramok kliensei fele-fele arányban használtak heroint és amfetamint, 2014-ben már a felhasznált szerek hatvannyolc százaléka új pszichoaktív szer volt.
Az AIDS betegséggel kapcsolatos felvilágosító munka nem elégséges – áll a KSH Magyarország 2015 című kiadványában. Az értékelés szerint kevés a megelőző és szűrőprogram, márpedig ezek jelentősen javíthatnák a korai diagnózis és a sikeres kezelés esélyét. A nemzetközi adatok is aggodalomra adnak okot. Az Egészségügyi Világszervezet Oroszországot is magában foglaló európai régiójában 2014-ben több mint száznegyvenezer új HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak, közülük csaknem harmincezren uniós országban éltek. Az Oroszország nélküli átlagot jóval meghaladó volt az új fertőzöttek száma a kontinens keleti felén, míg Közép-Európában az átlag alatt maradt. Európában a fertőzöttek felét későn diagnosztizálják, ami növeli a megbetegedés és a vírus átadásának, valamint a beteg halálának kockázatát.
A használt szerek összetétele és az iskoláskorúak drogfogyasztása 2013-tól nagyon kedvezőtlen irányba fordult. A szintetikus alapú, herbál vagy biofű néven ismert vegyület rövid idő alatt a második leggyakrabban előforduló pszichoaktív anyaggá vált, népszerűsége az amfetaminszármazékokhoz hasonló. Jól mutatja terjedésüket, hogy a szakemberek az elmúlt öt esztendőben száznyolc új pszichoaktív szert azonosítottak. Az iskolások leggyakrabban cannabist, gyógyszereket vagy gyógyszert és alkoholt együtt használnak kábítószerként. Sajnálatos tendencia, hogy 1995 és 2003 között az iskolások körében a kábítószert kipróbálók aránya megnégyszereződött, és a 2007-ben tapasztalt kis csökkenés után 2011-től újra jelentős növekedésnek indult. A fiúk és lányok közötti korábbi jelentős különbség – amely a fiúk túlreprezentáltságát mutatta – már nem volt kimutatható.
A büntetőeljárás alternatívájaként működő elterelésen részt vevők hatvankilenc százaléka cannabist használt, a második helyen az amfetamin típusú stimulánsok álltak. Ez utóbbiakat a szakemberek különösen veszélyesnek tartják olcsóságuk és követhetetlenül változó összetételük miatt. Az intravénás szerhasználat átalakulását mutatja, hogy míg 2010 előtt a tűcsereprogramok kliensei fele-fele arányban használtak heroint és amfetamint, 2014-ben már a felhasznált szerek hatvannyolc százaléka új pszichoaktív szer volt.
Az AIDS betegséggel kapcsolatos felvilágosító munka nem elégséges – áll a KSH Magyarország 2015 című kiadványában. Az értékelés szerint kevés a megelőző és szűrőprogram, márpedig ezek jelentősen javíthatnák a korai diagnózis és a sikeres kezelés esélyét. A nemzetközi adatok is aggodalomra adnak okot. Az Egészségügyi Világszervezet Oroszországot is magában foglaló európai régiójában 2014-ben több mint száznegyvenezer új HIV-fertőzöttet diagnosztizáltak, közülük csaknem harmincezren uniós országban éltek. Az Oroszország nélküli átlagot jóval meghaladó volt az új fertőzöttek száma a kontinens keleti felén, míg Közép-Európában az átlag alatt maradt. Európában a fertőzöttek felét későn diagnosztizálják, ami növeli a megbetegedés és a vírus átadásának, valamint a beteg halálának kockázatát.