Krónika

Ma is hat ránk a csernobili atombaleset

Szomorú évfordulóként tekint a világ április 26-ra – 1986-ban ezen a napon hajnalban az ukrajnai – akkor Szovjetuniónak számító – Leninről elnevezett atomerőműben ipari katasztrófa következett be.

A Csernobil nevű városhoz közeli létesítmény négyes számú, ezerhatszáz fűtőelemet tartalmazó reaktorának kupoláját egy rosszul kivitelezett és csapnivalóan irányított gyakorlat miatt a hirtelen fejlődő nagy mennyiségű gőz szétvetette. A szerkezet széthasadt és huszonötezer tonna grafit kapott lángra. Az izzó, erősen radioaktív port két hét alatt sikerült eloltani. A baleset miatt az erőműtől három kilométerre lévő Pripjaty nevű városból néhány óra alatt ötvenezer embert telepítettek ki – igaz, csak a katasztrófát követő második napon. Három hónappal a baleset után megengedték az embereknek, hogy megmaradt tulajdonuk szállítható részéért visszatérjenek, de addigra már a település nagy részét kifosztották.

A robbanás utáni hónapokban több százezer katonát, tűzoltót és speciális kárelhárítót küldtek az atomerőmű összedőlt blokkjához, kitéve őket a rendkívül nagy dózisú sugárzásnak, közülük ma már alig néhányan élnek. A történtek miatt világszerte több millió embert ért kisebb-nagyobb sugárzás, amelynek hatásai ma és a jövőben is kimutathatók.