Kőrösi Csaba: a víz lesz a legkritikusabb erőforrás a 21. században

A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi világkonferencián kezdeményezték a szakemberek, azért, hogy az emberek óvják, védjék környezetüket, ezen belül a Föld vízkészletét. Az ENSZ március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította azért, hogy a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét legalább évente egyszer ráirányítsa a víznek az életben betöltött rendkívül fontos szerepére.

Ma Magyarországon a vízmennyiség kétharmadát nem hatékonyan használjuk fel. Megfelelő víztisztítás és „jó vízkormányzás” esetén azonban a felhasznált víz teljes egésze visszaforgatható és ismét felhasználható lenne – emelte ki Kőrösi Csaba. Hazánk a világ számos részéhez és az európai átlaghoz képest is viszonylag jó helyzetben van a vízgazdálkodás szemszögéből, az elmúlt ezer évben a lakosságnak meg kellett tanulnia együtt élni a vízzel, annak bőségével és hiányával, néha pedig pusztító erejével. Ugyanakkor szükség lenne javítani a vízgazdálkodás irányítási rendszerén - hangsúlyozta Kőrösi Csaba.  Az igazgató kitért arra is, hogy noha a Föld könnyen elérhető édesvízkészlete majdnem állandó – negyvenkétezer köbkilométer –, az elmúlt száz évben az emberiség létszámának növekedésével az egy főre jutó édesvíz-mennyiség egynegyedére csökkent.

Jelenleg az ivóvízkészlet 70 százalékát a mezőgazdasági termelés használja fel, egy kiló gabona megtermeléshez éghajlattól függően 500-4000 liter édes vízre van szükség, míg egy kiló hús előállítása 5000-20000 liter vízbe kerül.

A kevesebb húsfogyasztás ezért jelentős szerepet vállalhatna a környezetvédelem terén. Az Oxfordi Egyetem élelmiszergyártást és fogyasztást vizsgáló programjának munkatársaként dolgozó Marco Springmann új kutatása szerint kevesebb hússal jelentősen csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása, és évente több milliárd dollárral lennének kevesebbek az egészségügyi és a klímaváltozás okozta károk enyhítését célzó kiadások. Továbbá emberek millióinak idő előtti halálát lehetne megelőzni évente a század közepéig, ha az emberiség hús helyett több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztana.

Sprigmann elsőként mérte fel, milyen egészségi és környezeti hatásai lennének, ha az egész világ áttérne egy sokkal inkább növényi alapú étrendre. Az eredmények azt mutatják, hogy a globális irányelvek szerinti étrend követésével évente 5,1 millió, a mindenfajta állati eredetű terméket nélkülöző vegán étrenddel 8,1 millió ember idő előtti halálát lehetne megakadályozni 2050-ig. A globális irányelvek szerinti étrenddel huszonkilenc százalékkal csökkenne az élelmezéssel összefüggő károsanyag-kibocsátás.

Tavaly világszerte 663 millióan nem jutottak hozzá tiszta ivóvízhez az ENSZ és a vöröskereszt, a víz világnapja alkalmából kiadott jelentése szerint. India küzd a leginkább a problémával. A Water Aid nemzetközi segélyszervezet szerint az ázsiai országban az 1,25 milliárdos lakosság hat százaléka, 75,8 millió ember kénytelen drágán vizet vásárolni vagy szennyezett vizet használni. Az ENSZ adatai szerint jelenleg világszerte 1,8 milliárdnyian vannak olyanok, akik gyaníthatóan baktériumokkal és ürülékkel szennyezett vizet isznak. A világszervezet úgy becsüli, hogy évente mintegy 3,5 millióan halnak meg a rossz vízellátás következtében.