Krónika

Kommunikációs zökkenőket okoz a nyelvi és beszédzavar

A vizuális kultúra térhódítása és a szókincs szegényedése miatt egyre több gyermeknél mutatható ki olyan hiányosság, amely logopédiai segítséget igényelne

Ma ünnepeljük a logopédia európai világnapját. A különböző nyelvi és beszédzavarok a digitális technológia, a képi világ felé fordulás miatt egyre gyakoribbak a gyermekek körében. A kezeletlen hiányosság felnőttkorban is hátrányokkal járhat.

Az Európai Unió Logopédusainak Állandó Bizottsága kezdeményezésére hazánk 2012 óta március 6-án tartja meg a logopédia európai világnapját. A cél az, hogy felhívják a figyelmet a kommunikációs zavarok sokféleségére, illetve az egészségre gyakorolt hatására.

A beszédhibák, hang-, beszéd- és nyelvi zavarok öröklött, veleszületett, szerzett, organikus, funkcionális, pszichés és környezeti okok következtében alakulhatnak ki – magyarázta lapunknak Pintér Mariann logopédus, a Démoszthenész Beszédhibások és Segítőik Országos Érdekvédelmi Egyesülete titkára. Hozzátette, ide tartoznak egyebek mellett az artikulációs zavarok, például a pöszeség, a beszédritmuszavarok, így a hadarás és dadogás, de olyan teljesítményzavarok is, mint a diszlexia, diszgráfia vagy a diszkalkulia. A beszédhibák egyre gyakoribbak és többfélék. A kisgyermekek – az óvodai szűrések adatai alapján – 20–25 százaléka rendelkezik valamilyen beszéd- vagy nyelvi zavarral, amit szerencsére a logopédiai kezelés jelentősen csökkenteni tud. Sokan azonban nem vesznek tudomást arról, hogy a zavarok idősebb korban is tapasztalhatók, márpedig becslések szerint ez a felnőtt népesség két-három százalékát érinti.

A szakemberek szerint a jelenség összefügg a képi világ felé fordulással, a gyermekek szókincsének szegényedésével. Egyre kevésbé jellemző, hogy a szülők mondókákat, verseket ismételgetnének a kisgyerekekkel, illetve a tabletek, telefonok és számítógépek miatt a fiatalok egymással is kevesebbet beszélnek. Emellett pedig a tudomány fejlődése, a precízebb vizsgálatok lehetősége is hozzájárul, hogy egyre több fiatalnál állapítanak meg zavarokat – mondta a logopédus.

Sajnos hiába hirdet hazánkban hét képzőintézmény is gyógypedagógia alapszakot logopédia szakiránnyal, a kisebb településeken még mindig nehéz megfelelő szakembert találni. Hogy ez változzon, a munkahelyi körülmények javítására, az adminisztratív jellegű terhek csökkentésére és az anyagi juttatások növelésére is szükség lenne. Fontos, hogy az érintettek megfelelő segítséget kapjanak, mert a gyermekkor elteltével is fennálló beszéd- és nyelvi zavarok sok esetben beépülnek a személyiségbe, ez pedig hatással lehet a viselkedésre és gondolkodásmódra. Önbizalomhiányt, érzelmi kiegyensúlyozatlanságot, nehezített alkalmazkodóképességet, szorongást és passzivitást vonhat maga után. Ez felnőttkorban kapcsolatteremtési gátlásokkal, pályaválasztási és -módosítási gondokkal járhat, illetve személyes értékeik kibontakoztatása, érvényesítése is könnyedén akadályokba ütközhet.

Sajnos a beszéd- és nyelvi fogyatékosság nem szerepel sem a köztudatban, sem a rehabilitációban vagy a törvényalkotásban a jelentőségének megfelelő helyen, annak ellenére, hogy célzott terápiával felnőttkorban is fejleszthető, javítható.

Az elmúlt években indultak olyan projektek, amelyek arra irányulnak, hogy a fogyatékos személyek szükségleteire reagáló, rendszerszintű szolgáltatásokat fejlesszenek ki és tegyenek elérhetővé, és az oktatási és egészségügyi szférában is történjenek előrelépések. A végső cél, hogy mindezek hatására javuljon az érintettek életminősége, önálló életvezetési képessége és társadalmi befogadása, elfogadása – hangsúlyozta Pintér Mariann.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom