Krónika

Kódolt eposz a Szigeti veszedelem

Titokzatos üregekre bukkantak geofizikusok szigetváron, amelyek az ostrom idején zsákmányolt török hadi lobogókat rejthetik

Furcsa jeleket detektáltak kutatók Szigetvár erőssége alatt. Szerencsés esetben akár az is előfordulhat, hogy odalent azok az oszmán-török hadi zászlók, illetve azok maradványai pihennek, amelyek a várvédők kezére jutottak az 1566-os legendás ostrom során. A muszlim hadi lobogókról egy korabeli kémjelentés is megemlékezik.

A mértékadó műhelynek számító Polgári Szemle című, kéthavonta megjelenő társadalmi-gazdasági folyóirat a következő számában tervezi megjelentetni azt a publikációt, amely bizonnyal meglepetést kelt a történelem iránt érdeklődő közönség körében. A cikk – mint azt lapunknak Király Lajos, Szigetvár Város Önkormányzata kulturális turisztikai megbízottja elmondta – a szigetvári várban talált geofizikai anomá­liákkal, illetve ezeken keresztül egy régi rejtély lehetséges megoldásával foglalkozik. Király Lajos utalt rá, a költő és hadvezér Zrínyi Miklós örökérvényű eposzában, a Szigeti veszedelemben állított emléket dédapja 1566-os önfeláldozó hazaszeretetének – ám szerinte más megvilágításba helyezi a mű mondanivalóját egy összetett titkosítási rendszer, amelynek alapján az alkotás már több mint nemzeti hősköltemény, valójában egy végrendeletben a nemzetre hagyományozott tudás.

A cikk szerzői a Szigeti veszedelem dekódolása során az egykori belső várban geofizikai méréseket végeztek, s a vizsgálati eredmények jelentős mélységben pince vagy sírrendszer jelenlétére utalnak – magyarázta. Beszélt arról, szerencsés esetben akár az is előfordulhat, hogy odalent azok az oszmán–török hadi zászlók, illetve azok maradványai pihennek, melyek a várvédők kezére jutottak az ostrom során. A hadi lobogókról egyébként említést tesz a korabeli magyar kémszolgálat vezetője, Csányi Ákos is, aki közvetlenül Szigetvár ostroma után özvegy Nádasdy Tamásnénak, a volt nádor özvegyének az alábbiakat írta: „azonban mind lovon, mind gyalog kiüttek, annyira cselekedtek, csuda, hogy mennyi jancsárt megöltek, mindhárom zászlót beviszik.”

Zrínyi Miklós önfeláldozó hőstettéről Richelieu francia bíboros és államminiszter azt írta naplójába, hogy a bán és Szigetvár hős védői 1566 nyarán az egész európai civilizációt mentették meg a pusztulástól, amikor megfékezték a kontinensünket fenyegető török hódító seregeket. A cikket Falus Orsolya főiskolai docens, a Tomori Pál Főiskola rektorhelyettese Király Lajos, Kobolka István egyetemi docens, ezredes, a PTE FEK Emberi Erőforrás Fejlesztési Intézet Humán Menedzsment Tanszék Védelmi Kutatások Központja igazgatója és Sasvári Gábor geofizikus jegyzi.