Krónika
Két évtizede folyamatosan javul a Balaton vízminősége
Az algák, a nád, a hal és a szúnyoglárva is része a tavi ökoszisztémának
A jelenlegi száztizennyolc centiméteres, azaz relatíve magasan tartott szint következtében a szélmozgások a víztestet kevésbé keverték át, így az üledék felső finom rétege ritkán keveredett fel. Mindez azt eredményezte, hogy a vízoszlop átlátszóbb lett, s a napsugárzás sokkal nagyobb százaléka ért el a Balaton fenekéig. Mint az Akadémia közölte, számos ponton már június második felére vastag algaszőnyeg fejlődött ki az üledék felszínén. Ez a természetes takaró jelentős mennyiségű oxigént termelve időnként gázbuborékokkal telítődve felszakadozott és tenyérnyi foltokban jelent meg a víz felszínén – például Káptalanfüred térségében június végén és július elején.
A víz minőségét jól mutatja klorofill-a koncentrációja, amely a legfrissebb adatok szerint 4,8 és 9,5 mikrogramm között változott literenként. A két szélső érték értelmezéséhez tudni kell, hogy a természetes fürdővizekről rendelkező hazai szabályozás úgy szól, hogy egy adott víz akkor tekinthető kiváló, illetve jó minőségűnek, ha az algák mennyiségének becslésére használt mutató, a klorofill-a részaránya nem éri el a tíz, illetve huszonöt mikrogrammot literenként. Fontos leszögezni, hogy az algák – akárcsak a halak, a nád és a szúnyoglárva – a tavi ökoszisztéma elengedhetetlen részét képezik, potenciális kockázatot csupán bizonyos csoportjaik tömeges elburjánzása jelenthet. Erre az MTA szerint jelenleg kicsi az esély.