Képernyőbámulás helyett inkább a bárányokat számoljuk

A januárban megalakult Magyar Alvás Szövetség az alváskultúra javítását tűzte ki célul, ugyanis reprezentatív kutatások szerint éjszakáinknak alig több mint felét töltjük pihentető, azaz regeneratív alvással. Európában az emberek több mint huszonkilenc százaléka vallja magát nem jól alvónak, Magyarországon ez az arány harmincegy százalék. A Fusion Vital diagnosztikai központ szenzoros méréssel vizsgálta mintegy tizenötezer éjszaka adatait, amelyből kiderült, a magyarok átlagos éjszakai alvásideje a fen­tiek ellenére eléri az alváskutatók által meghatározott, kívánatos szintet, általában hét és fél órát alszunk.

Ugyanakkor Vada Gergely igazgató a Sleep World Day 2018 konferencián azt is megjegyezte, hiába jó a mennyiség, ha minősége kívánnivalót hagy maga után. – A megkérdezettek harmincegy százaléka érzi úgy, hogy egyáltalán nem alszik eleget, miközben ez egészségünk, stressz-ellenállásunk alapja. Va­dáék azt is vizsgálták, mely éjszakákon alszunk a legjobban. Érdekes módon, bár hétvégén sokkal több időt töltünk párnák közt, a legkipihentebben mégis hétfő és kedd reggel ébredünk, a legfáradtabbak pedig szerdán vagyunk. Vada ezért azt tanácsolja, hogy fontos döntéseinket, kihívást jelentő feladatainkat e két napra ütemezzük.

A Budapesti Alvásközpont által megrendezett, tizedik alvás világnapi konferencián Purebl György, a Magyar Pszichiátriai Társaság elnöke, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem (SOTE) Magatartástudományi Intézetének igazgatóhelyettese arra hívta fel a figyelmet, milyen súlyos következményekkel jár, ha figyelmen kívül hagyjuk bioritmusunkat. – Testi és lelki egészségünk szempontjából a szervezet egyik legfontosabb mechanizmusa a cirkadián-ritmus, nem véletlenül adták tavaly kutatóinak az orvosi Nobel-díjat. Az alvás és ébrenlét genetikailag, illetve biológiai szabályozott váltakozását nem boríthatjuk fel büntetlenül, hiába sarkall erre minket a társadalmi nyomás, a sikerkényszer. Purebl arra is figyelmeztetett, a tartósan kevés alvás legalább annyiban növeli a korai elhalálozás kockázatát, mint a rendszeres dohányzás.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb kutatásai is ezt erősítik meg: az alváselégtelenség akár tíz évvel megrövidítheti a várható élettartamot, valamint nagyban növeli a depresszió és a rák kialakulásának kockázatát is. Ezen kívül az immunrendszer védekezési képességének csökkenéséhez, emésztési zavarokhoz, elhízáshoz, kettes típusú cukorbetegség kifejlődéséhez vezethet. Éppen ezért idén az orvoslás különálló kategóriájává emelték az alvásmedicinát.