Krónika
Karhatalmisták a bíróság előtt
Az 1957-ben megvert kutatók leszármazottainak egyike szerint lelkileg, testileg és anyagilag is tönkretették a szüleiket
Tanúk meghallgatásával folytatódott tegnap a Fővárosi Törvényszéken a háborús bűnökkel vádolt Biszku Béla volt belügyminiszter büntetőpere. A tárgyalás elején az ügyész ismertette azt a lapunk által is bemutatott kizárási indítványt, amelyet a hadtörténész szakértő Horváth Miklós ellen terjesztettek be. Az ügyészség elfogultnak tartja Horváthot, egyebek mellett azért, mert a Magyar Néphadsereg politikai tisztje volt, és a rendszerváltás idején elvitte a róla a szóló dokumentumokat. Horváth válaszul tegnap is elfogulatlannak nevezte magát, ugyanakkor pontosította korábbi nyilatkozatát, és elmondta, hogy egy 1990-es minisztertanácsi rendelet alapján volt lehetősége arra, hogy megkapja személyi anyagát, amely tartalmazta a politikai múltjára vonatkozó dokumentumokat. Erre szerinte több százezer embernek nyílt lehetősége. Az ügyész erre azzal vágott vissza, itt most csak róla van szó, és a politikai tisztek a legmegbízhatóbb kommunisták voltak. A vitára Steiner Gábor bíró tett pontot, aki elutasította a kizárási indítványt, mi-után szerinte Horváth szakvéleményében nem érhető tetten semmilyen elfogultság.
A bíróság tegnap meghallgatta az 1957 márciusában lezajlott martonvásári razzia sértettjeinek leszármazottait. Ennek során az MTA három kutatóját súlyosan bántalmazták a karhatalmisták, a vádirat szerint pedig bár Biszku értesült az ügyről, semmilyen vizsgálatot vagy felelősségre vonást nem kezdeményezett. A tanúk többsége megerősítette, hogy szüleiket egy házkutatáskor elvitték otthonról a karhatalmisták, és a sérüléseikből adódóan feltételezhetően megverték őket a helyi rendőrőrsön. Az egyik tanú szerint testileg, lelkileg és anyagilag is teljesen tönkretették a szüleiket. Az esetről ezzel együtt keveset beszéltek a családban. Biszku egykedvűen hallgatta a visszaemlékezéseket, leginkább csak az foglalkoztatta, hogy meddig tart a tárgyalás, kérdést vagy észrevételt nem tett.
A szintén a vád tárgyát képező salgótarjáni és Nyugati téri (egykor Marx tér) sortűz kapcsán is több idősebb tanút hallgattak meg, többek között egykori karhatalmistákat is. Ők egybehangzóan tagadták, hogy parancsnokaik bármelyik esetnél is kiadtak volna tűzparancsot, de azokra a kérdésekre, hogy milyen jogszabályok alapján végezték a feladataikat vagy kiket szolgáltak tulajdonképpen, nem tudtak érdemi választ adni.
A bíróság tegnap meghallgatta az 1957 márciusában lezajlott martonvásári razzia sértettjeinek leszármazottait. Ennek során az MTA három kutatóját súlyosan bántalmazták a karhatalmisták, a vádirat szerint pedig bár Biszku értesült az ügyről, semmilyen vizsgálatot vagy felelősségre vonást nem kezdeményezett. A tanúk többsége megerősítette, hogy szüleiket egy házkutatáskor elvitték otthonról a karhatalmisták, és a sérüléseikből adódóan feltételezhetően megverték őket a helyi rendőrőrsön. Az egyik tanú szerint testileg, lelkileg és anyagilag is teljesen tönkretették a szüleiket. Az esetről ezzel együtt keveset beszéltek a családban. Biszku egykedvűen hallgatta a visszaemlékezéseket, leginkább csak az foglalkoztatta, hogy meddig tart a tárgyalás, kérdést vagy észrevételt nem tett.
A szintén a vád tárgyát képező salgótarjáni és Nyugati téri (egykor Marx tér) sortűz kapcsán is több idősebb tanút hallgattak meg, többek között egykori karhatalmistákat is. Ők egybehangzóan tagadták, hogy parancsnokaik bármelyik esetnél is kiadtak volna tűzparancsot, de azokra a kérdésekre, hogy milyen jogszabályok alapján végezték a feladataikat vagy kiket szolgáltak tulajdonképpen, nem tudtak érdemi választ adni.