Kard és Korona: területfoglalás magyar módon

 Mint a bevezetőből kiderül, ebben az időben a Magyar Királyság fölött sötét felhők gyülekeztek. Az Árpádok vérének „utolsó aranyágacskája”, III. András valószínűleg mérgezés áldozata lett, és a valódi erő a tartományurak kezében összpontosult. Ők, mint az a történelemórákról tudható, egymás ellen is hadat viseltek, így az ország több részre szakadt.

A játék szerint az állam hat tartományra van felosztva, mindegyiket más kiskirály uralja: Aba Amádé a Tiszahátról, Borsa Kopasz a Délvidékről, Csák Máté Felvidékről, Kán László Erdélyből, Kőszegi Henrik Pannóniából, Subics Pál pedig Szlavóniából indul el, hogy meghódítsa a magyar trónt, de csak egyikük járhat sikerrel. Kissé átírva, erről a vérzivataros, a valóságban is megtörtént időszakról szól a játék, amelynek célja a királyi korona megszerzése. Minderre nyolc vagy tizenkét év áll rendelkezésre, amíg Károly Róbert meg nem szilárdítja hatalmát. Nagyon fontos a diplomácia szerepe, a játékosok rendelkezésére álló pénzből licitálni is kell az olyan tisztségekre, mint a nádor, országbíró és a tárnokmester. Rengeteg cselszövés és véres ütközet vár arra, aki a hadak útjára lép.Az értékelések szerint a Kard és Koronát nevezhetjük a közismert Rizikó és a Trónok Harca területfoglalós játékok magyar változatának, amelynek egyedi megoldásai csak növelik a játékélményt. A Honfoglalóhoz is hasonlít ugyan, de nem műveltségi játék kvízkérdésekkel, hanem csatákkal, várostromokkal bilincsel le, amelyek kimenetelét a nagyobb erő és a kockadobások döntik el.