Krónika
Hőségnapokat generál az északra tartó futóáramlás
A skandináv országokkal ellentétben nálunk nem dőltek meg ugyan az idén a hőmérsékletirekordok, de a megfigyelések azt mutatják, évről évre hosszabbak a kánikulai periódusok
Furcsa volt a 2018-as nyár Európában. Magyarországon nem dőltek meg ugyan a hőmérsékleti rekordok, de egyes alföldi tájakon a megbízható meteorológiai adatgyűjtés kezdete óta még sosem volt olyan hosszan tartó hőség, mint most. Az északi országokban sorra dőltek meg a hőmérsékleti rekordok, és számos erdőtűz okozott nagy pusztítást. A légkör mozgása, a légáramlások, a párolgás és a csapadéktevékenység mögött energiaforrásként a napsugárzás áll. Ennek viszont a különböző szélességi övezetekben nagyon eltérő a mértéke, így tehát egy állandó kiegyenlítő mozgás indul meg a sarkvidékek és a trópusok között. Többek között ilyen a poláris jet stream (futóáramlás), amely a 2018. nyári hőhullámban oly nagy szerepet játszott.
„A poláris futóáramlás viszonylag markáns határzónaként lényegében a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól. Az éghajlat változásával, a globális felmelegedéssel már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt a poláris jet gyengül, vagyis minél kisebb a sarki–trópusi hőmérséklet-különbség, annál kevésbé markánsan jelenik meg a jet stream” – fejtette ki Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, a Földtudományok Osztályának elnöke, aki szerint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása várhatóan növekedni fog. Nyugat-Európa északi része és Skandinávia különösen érzékeny földrajzi helyzetben van, mert azokon a szélességeken fut a jet stream, így ott fokozódhat a szélsőségesség a nyári hónapokban, attól függően, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be – tette hozzá. A futóáramlás északra tolódása miatt a mi térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el, amely legtöbbször csak viharos északi szelet hozza magával, és rendszerint kevés csapadékot eredményez, ám a futóáramlás hideg oldalára kerülve szokatlanul hűvös és csapadékos nyarunk is lehet.
A 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma Magyarországon. Amíg az 1970-es években nem haladta meg a tízet, addig a kétezres években negyvennél is több hőségnap volt egy nyári szezonban. Országos átlagban idén is nagyon magas lesz a hőségnapok száma, ráadásul az idei évben egy szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk – derül ki az OMSZ gyorsjelentéséből.
„A poláris futóáramlás viszonylag markáns határzónaként lényegében a sarki hideg és a szubtrópusi meleg levegőt választja el egymástól. Az éghajlat változásával, a globális felmelegedéssel már egyértelműen megfigyelhető, hogy a sarkvidéki területek gyorsabb ütemben melegszenek, mint a trópusi-szubtrópusi területek. Emiatt a poláris jet gyengül, vagyis minél kisebb a sarki–trópusi hőmérséklet-különbség, annál kevésbé markánsan jelenik meg a jet stream” – fejtette ki Bozó László meteorológus, az MTA rendes tagja, a Földtudományok Osztályának elnöke, aki szerint a szélsőséges időjárási jelenségek gyakorisága és intenzitása várhatóan növekedni fog. Nyugat-Európa északi része és Skandinávia különösen érzékeny földrajzi helyzetben van, mert azokon a szélességeken fut a jet stream, így ott fokozódhat a szélsőségesség a nyári hónapokban, attól függően, hogy a futóáramlás hullámformája éppen milyen pozícióba áll be – tette hozzá. A futóáramlás északra tolódása miatt a mi térségünket az időjárási frontoknak gyakran csak a déli ága éri el, amely legtöbbször csak viharos északi szelet hozza magával, és rendszerint kevés csapadékot eredményez, ám a futóáramlás hideg oldalára kerülve szokatlanul hűvös és csapadékos nyarunk is lehet.
A 20. század vége óta jelentősen emelkedik a hőségnapok száma Magyarországon. Amíg az 1970-es években nem haladta meg a tízet, addig a kétezres években negyvennél is több hőségnap volt egy nyári szezonban. Országos átlagban idén is nagyon magas lesz a hőségnapok száma, ráadásul az idei évben egy szokatlanul hosszú hőségperiódust tapasztalhattunk – derül ki az OMSZ gyorsjelentéséből.