Hibás a legtöbb végrendelet

Kevesen és helytelenül végrendelkeznek a magyarok – állapította meg a több mint ötszáz fő részvételével készített kutatás. Az egyik leggyakoribb téves elképzelés a szóbeli végrendelethez kapcsolódik: a magyarok kétharmada szerint a szóban tett ígéret egyenértékű az írásba foglalt végakarattal. A Polgári törvénykönyv szerint azonban szóban végrendelkezni csak speciális esetekben lehetséges, ha az illető az életét fenyegető olyan rendkívüli helyzetben van, amely írásbeli végrendelet tételét nem teszi lehetővé. Így általában nem tekinthető érvényes végakaratnak a családi összejöveteleken elhangzott szóbeli ígéret. Sok a bizonytalanság az írásbeli végrendelkezéssel kapcsolatban is. Továbbra is rengeteg az otthon készített, fiók mélyén lapuló dokumentum, amelyek között sok a hibás. Pedig az írásbeli végrendelkezésre vonatkozó szabályok betartása fontos feltétele annak, hogy a végrendeletet érvényesnek fogadják el a hagyatéki eljárás során vagy a bíróságon. A legjellemzőbb félreértés a saját kezűleg készített végrendeletre vonatkozik: a válaszadók kétharmada nem tudta, hogy egy aláírt, elejétől a végéig saját kezűleg írt végakarat nem igényli tanúk jelenlétét és aláírását, ám amennyiben géppel készítik, minden oldalát alá kell írnia a tanúknak és a végrendelkezőnek egyaránt. A sok házilag készített, érvénytelen dokumentum miatt van az, hogy Budapesten százból több mint kilencven esetben szinte biztosan megtámadják az alakilag hibás végrendeletet, vidéken ez az arány alacsonyabb. Pedig a közjegyzőnél készített végintézkedés garanciát jelent a végrendelet formai és tartalmi érvényességére.