Krónika

Hamarosan a víz lehet az úr Európában

Az árvízveszély súlyosbodását el lehet kerülni azzal, ha a globális felmelegedés az alacsonyabb hőmérsékleti növekedésen belül korlátozódik

Jelentősen megnőhet az árvízi kockázat esélye Közép- és Nyugat-Európában a következő években a globális felmelegedés miatt – állítják európai éghajlat-kutatók. Akkor is, ha a 2015-ös párizsi klímacsúcson elfogadott mértékben sikerül csökkentenünk bolygónk hőmérsékletét.

A Climate nevű online tudományos folyóiratban a múlt héten megjelent tanulmány szerzői kimutatták, a közeljövőben nagy mértékben megnőhet térségünkben az árvizek kockázata, hiába sikerülne másfél Celsius-fokra korlátozni a hőmérséklet emelkedését az iparosodás előtti időkhöz képest – adta hírül a napokban az MTI. Ismert, a 2015 decemberében Párizsban tartott klímacsúcs résztvevői megállapodást fogadtak el annak biztosítására, hogy a globális felmelegedés az iparosodás előtti értékhez viszonyítva két Celsius-fok alatt maradjon, illetve megfogalmazták azon szándékukat, hogy az átlagfelmelegedést másfél Celsius-fok alatt tartsák. Azonban, ha sikerül is a globális felmelegedést korlátok közé szorítani, a regionális hőmérsékleti változások és ezáltal a klímaváltozás hatásai jelentősen eltérhetnek a globális átlagtól.

Az Európai Bizottság isprai tudományos központja és az exeteri egyetem, illetve meteorológiai intézet projektjének kutatói most három forgatókönyv alapján – másfél, két és három Celsius-fokos hőmérséklet-növekedés esetén – elemezték, milyen hatással volna mindez a térség folyóinak vízmennyiségére. Arra a megállapításra jutottak, hogy mindhárom verzióban Közép- és Nyugat-Európában nő meg leginkább az árvízi kockázat, a hőmérséklet-emelkedéssel egyenes arányban. Legjobb esetben is már száztizenhárom százalékkal nagyobb lesz az árvízveszély esélye, így a természeti csapás a régióban nagyjából hatszázötvenezer embert érinthet, évente akár tizenötmil­liárd eurónyi kárt okozva. A legrosszabb esetben, ha három fokot melegszik az átlaghőmérséklet, akkor mintegy száznegyvenöt százalékkal nő meg a kockázat. Utóbbi esetben közel nyolcszázezer embert sújthatnak az áradások.


Ma van a vizes élőhelyek világnapja

1971-ben ezen a napon írták alá Iránban a ramsari egyezményt a vizes élőhelyek és élőviláguk megőrzésére, melyhez hazánk 1979-ben csatlakozott. Ilyen ökoszisztémák a folyóvizek és tavak parti sávjai, az állandóan vagy időszakosan vízzel borított területek, mocsarak, lápok, ingoványok. A WWF (World Wildlife Fund) jelentése szerint itthon a megmaradt területek csupán tizenkét százalékának megfelelő az ökológiai állapota, és számos egykor gyakori faj, többek közt a pelikán és a viza sem található már meg Magyarországon.