Halott társaikat is meg kellett enniük a túlélés érdekében

Ezen a napon 1972-ben zuhant le negyvenöt emberrel a fedélzetén egy uruguayi rögbicsapat repülőgépe az Andokban, miután a rossz látási viszonyok következtében egy vulkán hófödte csúcsának ütköztek. Az eseményt huszonheten élték túl, később azonban még többen meghaltak egy rájuk zúduló lavina és a hideg miatt. A csapatnak nemcsak a fagyos idővel és a rossz látási viszonyokkal kellett megbirkóznia, de élelmük is hamar elfogyott, ezért az életben maradáshoz elhunyt társaikból kellett enniük. Végül hetvenkét nap után találtak rájuk, miután két társuk átkelt az Andokon, és találkozott egy chilei lakossal. A tragédiát összesen tizenhatan élték túl, történetüket regény és film formájában is feldolgozták.

Ugyanezen a napon, 2010-ben szabadították ki azt a harminchárom chilei bányászt, akik hatvankilenc napot töltöttek egy aranybánya mélyén egy leszakadt száznyolcvan méteres, hatszázmillió kilogrammos szikla miatt. A bányászok sikeresen elérték a föld alatt kiépített menedékhelyet, ennek köszönhetően mindenki túlélte a balesetet. A férfiakat végül egy mérnöki bravúrral kifejlesztett speciális kapszulában menekítették ki nemzetközi segítséggel. A chilei elnök, Sebastian Pinera az események idején életre szóló nyugdíjat ajánlott nekik, ám ígéretét nem tartotta be, ezért a túlélők közül többen öngyilkosságot kísérletek meg, alkoholistává vagy munkaképtelenné váltak. Az eseményekről szintén több film és könyv is született.