Fegyver a háznál

Az Országos Rendőr-főkapitányság adatai szerint a hivatalos engedélyek száma amúgy évről-évre – ha csak kis mértékben is – de folyamatosan nő. Amig 1990-ben ez a mutató meghaladta a százezret, 1996-ban már száznyolcvanezer sport- és önvédelmi pisztolyt és puskát regisztráltak nyolcvanötezer magyar háztartásban.

Két esztendeje kétszáznyolcvanháromezer-négyszázhuszonhárom fegyverengedély volt forgalomban és ebből magánszemélyek kétszázhatvankilencezer-kilencszázhárom, míg különböző szervezetek tizenháromezer-ötszázat birtokoltak. Mivel 2015-ben kétszázhetvenötezer-kilencszázötvennyolc fegyverengedélyt tartottak nyilván, így a 2016-os növekedés durván két és fél százaléknak felel meg.

A szabályok szerint gáz- és riasz­tófegyvert bárki szabadon vásárolhat és tarthat a saját ingatlanján, ám azok közterületi viseléséhez már engedély szükséges, igaz, ezt nem túl nehéz megszerezni. Érdeklődésünkre egy budapesti fegyverüzletben elmondták, hogy a külföldi terrorakciók nyomán Európa szerte jelentősen megugrottak az értékesítések, ám azt, hogy itthon összesen mennyi ilyen fegyver lehet a lakosság birtokában csak megbecsülni tudták és egymillió körülire tették a mennyiséget. A BRFK adatai szerint egyébként 2016-ban csaknem hatvanezer gáz- és riasztófegyver viselésére jogosító engedélyt adtak ki. Ezek nem időre szólnak, hanem visszavonásig érvényesek, s beszerzésük néhány ezer forintba kerül.

Az illegálisan tartott lőfegyverek számát képtelenség megbecsülni – mondta lapunknak egy névtelenséget kérő rendőrtiszt.

Az óvatosabb becslések száz-százötvenezerről, a pesszimistábbak már félmillióról szólnak. Ugyanakkor öröm az ürömben, hogy bűncselekményt csak elenyésző százalékkal követnek el velük, ami azt mutatja, hogy tartásuk sokkal inkább a biztonságérzetet szolgálja, mint azt, hogy az emberek bosszújukat, vélt vagy valós sérelmeiket intézzék el segítségükkel.