Krónika
Évente tíz-tizenöt áldozata van a „csendes gyilkosnak”
A szén-monoxid-mérgezéses eseteket tévesen a fűtési szezonnal hozzák összefüggésbe, holott egész évben előfordulhatnak, az egyik tavalyi haláleset például nyáron történt
A 2018-as évben hatszázkilenc esethez riasztották a tűzoltókat, kétszáznyolvanhatan szenvedtek mérgezést, és tízen vesztették életüket. Tavalyelőtt hatszázhétszer riasztották a szakembereket, tíz elhunytat regisztráltak, 2016-ban csaknem ötszáznegyven esetben riasztottak, és tizenhét személy életét már nem tudták megmenteni. A halálesetek száma átlagosan tíz-tizenöt körül mozog évente, a mérgezések, valamint a riasztások száma azonban növekszik. Utóbbi oka, hogy egyre több helyen szereltetnek fel szén-monoxid-érzékelőt, amely azonnal jelez, amint a gáz megjelenik a levegőben – magyarázta lapunknak Mukics Dániel tűzoltó őrnagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság szóvivője.
A szén-monoxidot nem véletlenül nevezik „csendes gyilkosnak” – hangsúlyozta a szóvivő. Ez egy rendkívül mérgező gáz, ha a levegő egy térfogatszázalékát eléri, már halált okoz. Az emberi érzékszervek számára láthatatlan, színtelen, szagtalan, íztelen, a szoba levegőjével jól elkeveredik, a létrejötte valamilyen tökéletlen égési folyamathoz köthető. A mérgezés tünetei, vagyis rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság, könnyen összetéveszthetők egyéb betegségek tüneteivel. A magas szén-monoxid-koncentráció ájulást okoz, és egy-két percen belül a halál is beállhat.
Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelen lévő veszélyről van szó, az egyik tavalyi haláleset például nyáron történt – tette hozzá Mukics Dániel. A fűtő és vízmelegítő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Azok a berendezések, amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, a szellőzőkön és az ajtók, ablakok légrésein keresztül jutnak oxigénhez – magyarázta a szóvivő. Márpedig manapság a korábbi fa nyílászárókkal ellentétben műanyag ajtókat, ablakokat használunk, amelyek kevésbé engedik át a levegőt. Az új nyílászárókba ezért be kell szereltetni az úgynevezett résszellőzőket, hiszen ezek életet menthetnek.
A szén-monoxid létrejöttének oka nem a kémény állapota – hiszen olyan szobában is előfordulhat mérgezés, ahol kéménykivezetés sincs –, hanem az, hogy a szoba levegőjét használó, nyílt lánggal működő berendezés nem kap elég levegőt. A mérgezéses esetek nagy része a fürdőszobában következik be, mivel e helyiségek légtere kicsi. Szén-monoxid tehát minden olyan tüzelő, fűtő, főző, vízmelegítő eszköznél kialakulhat, amely nyílt lánggal működik. Tévhit az is, hogy csak gázüzemű készülékek esetén alakulhat ki a mérgező gáz, bármilyen nyílt lánggal égő berendezésnél – legyen az például kandalló vagy éppen cserépkályha – fennáll a veszély.
A szóvivő hangsúlyozta: a megelőzés szempontjából nagyon fontos a szellőztetés, ezen kívül minden fűtőeszközt szakemberrel évente egyszer meg kell nézetni. A társasházakba automatikusan kimegy a kéményseprő, családi házaknál viszont időpont-egyeztetés után lehet igénybe venni az ingyenes szolgáltatást.
Aki százszázalékos biztonságot szeretne, vásárolhat szén-monoxid-érzékelőt, de csak a katasztrófavédelem által megfelelőnek jelölt termékeket ajánlott megvásárolni. Ám ez önmagában nem akadályozza meg a mérgező gáz kialakulását, csupán jelzi annak jelenlétét. Beszerzése tanácsos azoknak, akik nyílt lánggal működő berendezéssel fűtenek, vagy melegítik a vizet. Azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset – emelte ki Mukics Dániel.
A szén-monoxidot nem véletlenül nevezik „csendes gyilkosnak” – hangsúlyozta a szóvivő. Ez egy rendkívül mérgező gáz, ha a levegő egy térfogatszázalékát eléri, már halált okoz. Az emberi érzékszervek számára láthatatlan, színtelen, szagtalan, íztelen, a szoba levegőjével jól elkeveredik, a létrejötte valamilyen tökéletlen égési folyamathoz köthető. A mérgezés tünetei, vagyis rosszullét, szédülés, fejfájás, hányinger és fáradtság, könnyen összetéveszthetők egyéb betegségek tüneteivel. A magas szén-monoxid-koncentráció ájulást okoz, és egy-két percen belül a halál is beállhat.
Mivel a szén-monoxid-mérgezések gyakorisága megnő a téli időszakban, így tévesen a fűtési szezonnal hozzák kapcsolatba, pedig az év egészében jelen lévő veszélyről van szó, az egyik tavalyi haláleset például nyáron történt – tette hozzá Mukics Dániel. A fűtő és vízmelegítő berendezések üzemeltetéséhez nélkülözhetetlen az égéshez szükséges oxigén. Azok a berendezések, amelyek nyílt égésterűek, vagyis a szoba levegőjét használják az égéshez, a szellőzőkön és az ajtók, ablakok légrésein keresztül jutnak oxigénhez – magyarázta a szóvivő. Márpedig manapság a korábbi fa nyílászárókkal ellentétben műanyag ajtókat, ablakokat használunk, amelyek kevésbé engedik át a levegőt. Az új nyílászárókba ezért be kell szereltetni az úgynevezett résszellőzőket, hiszen ezek életet menthetnek.
A szén-monoxid létrejöttének oka nem a kémény állapota – hiszen olyan szobában is előfordulhat mérgezés, ahol kéménykivezetés sincs –, hanem az, hogy a szoba levegőjét használó, nyílt lánggal működő berendezés nem kap elég levegőt. A mérgezéses esetek nagy része a fürdőszobában következik be, mivel e helyiségek légtere kicsi. Szén-monoxid tehát minden olyan tüzelő, fűtő, főző, vízmelegítő eszköznél kialakulhat, amely nyílt lánggal működik. Tévhit az is, hogy csak gázüzemű készülékek esetén alakulhat ki a mérgező gáz, bármilyen nyílt lánggal égő berendezésnél – legyen az például kandalló vagy éppen cserépkályha – fennáll a veszély.
A szóvivő hangsúlyozta: a megelőzés szempontjából nagyon fontos a szellőztetés, ezen kívül minden fűtőeszközt szakemberrel évente egyszer meg kell nézetni. A társasházakba automatikusan kimegy a kéményseprő, családi házaknál viszont időpont-egyeztetés után lehet igénybe venni az ingyenes szolgáltatást.
Aki százszázalékos biztonságot szeretne, vásárolhat szén-monoxid-érzékelőt, de csak a katasztrófavédelem által megfelelőnek jelölt termékeket ajánlott megvásárolni. Ám ez önmagában nem akadályozza meg a mérgező gáz kialakulását, csupán jelzi annak jelenlétét. Beszerzése tanácsos azoknak, akik nyílt lánggal működő berendezéssel fűtenek, vagy melegítik a vizet. Azokban a lakásokban, ahol volt érzékelő, nem történt haláleset – emelte ki Mukics Dániel.