Értékeket rejt a Hold, aki előbb odaér, óriási előnyre tesz szert

Miközben a robotok egyre jobbak és ügyesebbek, egy jól képzett geológus egy hagyományos kalapáccsal még mindig messze több és alaposabb információt tudna közölni arról, mit rejt a Hold felszíne és mélye, mint a legmodernebb önjáró műszer – mondta lapunknak Szabó Róbert. Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetének munkatársa kifejtette: különösen az úgynevezett ritka földfémek – amelyeket az autógyártástól az atomerőműveken át a számítástechnikáig használnak – vagy a wolfram és a platina keltheti fel a reménybeli bányászok figyelmét.

Az űrjog szerint a sztratoszférán túl egyetlen államnak sem lehet tulajdona, így kérdés, ki és milyen alapon állhatna neki a Holdon vagy bármilyen más égitesten található ásványi anyagok összegyűjtésének és feldolgozásának – emelte ki a kutató. Elmondta azt is, hogy ha valaki – tegyük fel az utóbbi időszakban feltűnően aktív Kína – előbb ér oda a „konkurenciánál”, majd az így szerzett bónuszidő révén sikerül több és alaposabb adathoz jutnia, behozhatatlan előnyre tehet szert. Az is kérdés, hogy miképpen lehet érvényesíteni az űrjogot a szabályszegőkkel szemben. A holdi kőzetek nem nagyon térnek el a földitől, így akár arany, ezüst, vas és réz is lehet ott, de az még kevéssé ismert, melyik milyen mennyiségben.
Mivel a Hold ugródeszkaszerepet tölthet be az űrutazásokban, nem elképzelhetetlen, hogy a nem is túl távoli jövőben a rakéták és más járművek alapanyagát helyben bányásszák ki, ezzel is rengeteg pénzt spórolva – fogalmazott Szabó Róbert. Beszélt arról is: ha valaki rájönne, melyik zónában vagy kráter mélyén lapul vízjég, akkor a növénytermesztés legnagyobb akadálya is rögvest elhárulna.

Bár ma még nem tűnik reális veszélynek, de hosszú távon az ember könnyen okozhat visszafordíthatatlan károkat más égitesteken. Ha például egy kezdetleges életforma – mondjuk a bányászat okán – azelőtt elpusztul, hogy felfedezhetnénk, az bátran nevezhető jóvátehetetlen kárnak – magyarázta. Hozzátette, a legüdvösebb az lenne, ha a Holdon vagy más égitesteken bárki által kitermelt anyagok haszna az egész emberiséget szolgálhatná – ám kétséges, hogy ez a szép elv mennyire ültethető át a gyakorlatba.