Krónika

Csak Anna örök a nagy kavalkádban

Szöcske, Bogyó, Babóca, Mimikry, Szivárvány – csak néhány bizarr, elutasított agyrém a magyar szülők névválasztási palettájáról

Mind kevesebb szülő választja névadáskor az hagyományos keresztneveket, többségük a mára divatossá vált nevekkel ruházza fel csemetéjét. Persze akadnak extrém kívánságok is, amelyek kétharmadát elutasítja a MTA Nyelvtudományi Intézete.

Noha a születések száma csökken, minden évben 300-400 kérelmet küldenek elbírálásra az intézethez. Raátz Judit, az intézet tudományos főmunkatársa az Info rádiónak elmondta, hogy a kérelmeknek csupán egyharmadát javasolják bejegyzésre. A jogszabály ma Magyarországon úgy szól, hogy egy gyereknek két utónevet lehet bejegyezni, fiúnak fiúnevet, lánynak pedig lánynevet. A legtöbb problémát az okozza, hogy csak a magyar helyesírás használható, ezért fordul elő olyan furcsa eset, hogy például a Dzsindzser esetében két „dzs” betű szerepel egy néven belül.

Az elutasított nevek között azok a leggyakoribbak, amelyeket idegen helyesírással szeretnének leírni. Ilyen például, ha a Lukácsot „Lukasnak” szeretnék bejegyeztetni. A szülői fantázia határtalan, próbálták már elfogadtatni a Mimikry, a Bogyó és Babóca, a Napfi, a Lány, a Szivárvány neveket. Bár minden esetben megindokolják a kéréseiket, olykor úgy tűnik, mintha csak viccelnének, mintegy próbára akarják tenni az intézetet. Nem úgy az az anyuka, aki a Szöcske nevet szerette volna gyermekének adni, és ezt komolyan is gondolta.

Mára a magyar helyesírású török és szanszkrit nevek is bekerültek az MTA Nyelvtudományi Intézete által elbírált új keresztnevek közé. A szanszkrit hangzású nevek a Krisna-tudatú hívők között népszerűek, ilyenkor indológus szakértőt kérdeznek arról, hogyan kell pontosan átvinni a nevet magyarra. A török nevek általában a szappanoperák termékei, míg arab neveket általában a kettős állampolgárságú szülők kérnek.

Mára a hagyományos nevek háttérbe szorultak. A hatvan év felettiek leggyakoribb tíz férfi-, illetve női utóneve már nincs a három év alat­tiak toplistáján. Kivétel az Anna, amely népszerű maradt generációkon át, mi több, most is vezeti a listát. A fiúknál tavaly a Bence, a Máté és a Levente, a lányoknál az Anna, a Hanna és a Jázmin volt a favorit.A Tárki néhány éve vizsgálatában kimutatta, hogy az egy főre jutó jövedelem legalsó tizedébe tartozó háztartások körében a ritka nevek választásának aránya az átlag több mint háromszorosa. A szintén szegénynek számító, második és harmadik jövedelmi tizedben élők körében is minden tizedik magyarnak különleges keresztneve van.

 

Csak Anna örök a nagy kavalkádbanSzöcske, Bogyó, Babóca, Mimikry, Szivárvány – csak néhány bizarr, elutasított agyrém...

Közzétette: Magyar Hírlap – 2016. április 7.