Krónika
Börtönt is kockáztat, aki hóvirágokat tép le
Az Európai Unióban 2005 óta fokozottan védett virág természetvédelmi értéke szálankénttízezer forint, vagyis egy erdőben szedett kisebb csokor akár százezer forintot is érhet
Az Európában honos huszonegyből négyféle, az amarilliszfélék családjába tartozó hóvirág él hazánkban – nyilatkozta lapunknak Kiss Károly önkéntes természetvédelmi őr. Kifejtette, ezek a kertekben ültetett pompás, redőslevelű és levantei, valamint az őshonos kikeleti (Galanthus nivalis) fajok. Ez utóbbi a klasszikus és védett hóvirág. A kertben termesztett hóvirág árusítása engedélyezhető, ám ehhez – figyelembe véve a természet védelméről szóló törvényt – minden esetben az illetékes megyei kormányhivatal engedélye szükséges. A kikeleti hóvirág letépője sokat kockáztat, hiszen a növény szálankénti természetvédelmi értéke tízezer forint, így egy nagyobb csokor értéke meghaladhatja a százezer forintot – ezért viszont akár börtönbe is kerülhet az ember.
Elvileg ha valaki kér, kaphat engedélyt a mesterségesen nevelt hóvirág forgalomba hozatalára, ám ehhez csak akkor tudna bármilyen hatóság hozzájárulni, ha előtte egy helyszíni szemlén érdemben meggyőződik arról, hogy a termesztés feltételei valóban adottak – közölték érdeklődésünkre a Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatalánál. A téma kapcsán felhívták a figyelmünket arra is, hogy meglehetősen ellentmondásos helyzettel állunk szemben. Egyrészt ugyanis az úgynevezett kikeleti hóvirág, függetlenül attól, hogy magánterületen vagy a természetben fordul elő, 2005-től az egész Európai Unióban szigorúan védett, ugyanakkor a többi faj esetében mégis lehet engedélyt szerezni a forgalmazására. Az már más kérdés, hogy eddig az egész országban talán fél tucat magánszemély kért és kapott ilyesmire jóváhagyást az elmúlt öt évben – mondták a hivatalnál.
A rendőrség nem vezet külön statisztikát a „hóvirágos ügyekről”, de forrásunk azt is elmondta, szerinte maximum egy tucat, efféle természetkárosítás miatt kezdett eljárás indulhatott az elmúlt öt-hat évben. A kikeleti hóvirágot sajnos Európa-szerte veszélyeztetette a felelőtlen kereskedelmi célú gyűjtés, amely révén nemcsak a faj egyedei, hanem az élőhelyei is súlyosan sérültek – mondta Kiss Károly.
Elvileg ha valaki kér, kaphat engedélyt a mesterségesen nevelt hóvirág forgalomba hozatalára, ám ehhez csak akkor tudna bármilyen hatóság hozzájárulni, ha előtte egy helyszíni szemlén érdemben meggyőződik arról, hogy a termesztés feltételei valóban adottak – közölték érdeklődésünkre a Komárom–Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatalánál. A téma kapcsán felhívták a figyelmünket arra is, hogy meglehetősen ellentmondásos helyzettel állunk szemben. Egyrészt ugyanis az úgynevezett kikeleti hóvirág, függetlenül attól, hogy magánterületen vagy a természetben fordul elő, 2005-től az egész Európai Unióban szigorúan védett, ugyanakkor a többi faj esetében mégis lehet engedélyt szerezni a forgalmazására. Az már más kérdés, hogy eddig az egész országban talán fél tucat magánszemély kért és kapott ilyesmire jóváhagyást az elmúlt öt évben – mondták a hivatalnál.
A rendőrség nem vezet külön statisztikát a „hóvirágos ügyekről”, de forrásunk azt is elmondta, szerinte maximum egy tucat, efféle természetkárosítás miatt kezdett eljárás indulhatott az elmúlt öt-hat évben. A kikeleti hóvirágot sajnos Európa-szerte veszélyeztetette a felelőtlen kereskedelmi célú gyűjtés, amely révén nemcsak a faj egyedei, hanem az élőhelyei is súlyosan sérültek – mondta Kiss Károly.