Áruló lett a telihold, mert kitolta a böjt idejét

Extra látványt nyújt nekünk ma éjszaka az ég, hiszen összesen egy óra negyvenhárom percen át élvezhetjük a holdfogyatkozást. Az esemény azért lesz ilyen hosszú, mert a Hold a Föld árnyékának közepén halad majd keresztül, miközben nagyon távol jár majd bolygónktól, és igen lassan halad majd. Sok területen a Nap fel fog kelni, mire a holdfogyatkozás befejeződne, nálunk viszont épp fordított a helyzet. Amikor az eseményt megelőző félárnyékos fogyatkozás megindul, a Hold még nem lesz fent az égen, majd egy ideig még a Nap is zavarni fogja a látványt. A teljes holdfogyatkozást ugyanis félárnyékos és részleges fogyatkozás fogja megelőzni, illetve követni, és a folyamat egészen szombat hajnalig, 01:29-ig lesz érzékelhető. Égi kísérőnk az esemény során fokozatosan elvörösödik majd. A színváltás este fél kilenc előtt indul, és ezt a jelenséget újabban sokan a vérhold kifejezéssel illetik.

„A vérhold kifejezésnek semmiféle tudományos alapja nincs, az csak szimpla bulvárfogás” – mondta lapunknak Mizser Attila csillagász. A szakember utalt rá, a mai esemény kapcsán egyébként sokan vér- és kék Hold együttállásról beszélnek. Mizser Attila kifejtette, holdfogyatkozást akkor látunk, ha a Föld a Nap és égi kísérőnk között halad el, ezért a mi bolygónk árnyéka a Holdra vetül. A csillag fénye ilyenkor a Föld légkörének molekuláiról verődik vissza, így a Hold vöröses fényben izzik. A véres jelzőt két amerikai lelkész, John Hagee és Mark Blitz dobta be a köztudatba 2014-ben, amikor azt állították, hogy ez az amúgy teljesen természetes látvány a világvége közeledtét jelzi.

Kék Hold általában két-három évente jelentkezik, és két meghatározása is van. Az eredeti azt takarja, amikor egy évszakon belül három vagy négy telihold is látható, és ilyenkor mindig a harmadikat nevezzük kéknek. A másik definíció szerint a kék Hold az egy hónapon belüli második telihold. A jelenséggel kapcsolatban Mizser Attila azt mondta, a Hold ilyenkor sem lesz kék, még akkor sem, ha angol neve, azaz a Blue Moon ezt sugallja. Mindez valójában az óangol „belewe” szóból eredhet, ami árulót jelent. Egy-egy telihold ugyanis meghosszabbíthatta a húsvétot megelőző böjti időszakot, s emiatt az emberek haragudtak az égitestre. Maga a holdfogyatkozás amúgy nem ritka jelenség, legutóbb január 31-én láthattunk ilyet hazánkból – fogalmaz a szakember. Kék Hold pedig legközelebb 2019 májusában lesz, jövő januárban pedig láthatunk teljes holdfogyatkozást, igaz, a hajnali órákban zajlik majd.

Az már csak hab a tortán, hogy július végén a Marsban is gyönyörködhetünk. A vörös bolygó ugyanis július 31-én lesz legközelebb a Földhöz, ekkor ötvennyolcmillió kilométerre jár majd. Emiatt az égitest jóval fényesebbnek fog tűnni az éjszakai égbolton, és egészen szeptemberig a Hold és a Vénusz után a harmadik leglátványosabb objektum lesz az égen. Ősztől aztán ismét a Jupiter veszi át a harmadik helyet.