Apró tudnivalók nagy erdőkben barangolóknak

A túraszakértő aláhúzta, a méhek, dongók és darazsak alapvetően nem törődnek az emberrel, így ha nem kezdjük idegesen elhessegetni őket, előbb-utóbb továbbrepülnek. Ezzel szemben a kullancs és a kullancslégy már célzottan melegvérű élőlényekre, köztük az emberre utazik – fogalmazott. A közönséges kullancsok – amelyek valójában atkák – ellen a legjobb védekezés a zárt ruházat és a riasztóspray-k használata. Ugyanakkor a kullancslégy halkan repül, továbbá terepszínű, így roppant nehéz észrevenni. Ha egyszer ránk telepedett, azonnal a ruha vagy a testredők alá igyekszik, így fokozottan kell figyelni minden viszkető jelre, hogy időben megszabaduljunk tőle. Beszélt arról is, hogy a fiatal, bokorban lapuló őzgidát semmi esetre se kezdjük simogatni, mert azzal a halálos ítéletét írjuk meg – az anya ugyanis magára hagyja azt a jószágot, amelyiken emberszagot érez. A vaddisznók esetében ugyancsak nem tanácsos a fiatal – és látszólag magányos – malacokat zaklatni, mert a koca mindig ott van a közelben, s ha úgy érzi, utódja veszélybe került, elbánik még egy erős felnőtt emberrel is. A szakértő hozzátette, ha allergiásak vagyunk a méhek vagy a darazsak csípésére, akkor vigyünk magunkkal olyan, úgynevezett „önbeadós” injekciót, amellyel segíteni tudunk magunkon. A szérumot tegyük jéggel töltött termoszba, így a hűtése biztosítva lesz.