Amikor remeg a szívpitvar

A pitvarfibrilláció több mint tizenegymillió embert érint Európában, kezelése pedig 600-3286 millió eurós terhet ró az európai egészségügyi rendszerekre – derül ki a Bio­sense Webster legfrissebb jelentéséből. Nálunk a betegek száma eléri a 200 ezret, de ebből mintegy 40-60 ezren nem is tudják, hogy érintettek.
A pitvarfibrilláció, más néven a „pitvarremegés” szabálytalan, gyakran szapora pulzusszámmal járó szívritmuszavar, amelynek hátterében a két felső szívüreg (a pitvarok) rendezetlen elektromos működése áll. „Ha egy zenekarnak van egy dobosa, akkor jól működik, de ha beül még három dobos, akkor rendezetlenné válik” – magyarázta Sághy László, a Szegedi Orvostudományi Egyetem Elektrofiziológiai Munkacsoportjának vezetője egy tegnapi háttérbeszélgetésen.

A betegségben fiatalok és idősek egyaránt érintettek, ám leginkább az olyan 65 év felettiek vannak veszélyben, akiknek egyéb társbetegségeik is vannak, mint például a cukorbetegség. Annak ellenére, hogy már elérhetőek a pulzust mérő okoseszközök, alkalmazások, a pontos diagnózis EKG-val állapítható meg, ezért fontos, hogy panasz esetén a háziorvosok elvégezzék ezt a vizsgálatot is – állítják a szakemberek.
A pitvarremegés a jóléti társadalmak velejárója, a harmadik világban sokkal kevésbé van jelen.
A pitvarfibrilláció rontja az életminőséget, és megemeli a stroke kockázatát is. Felismerni azért is nehéz, mert mindenki másként éli meg, rejtőzködő betegség. Például fáradékonysággal is társulhat, de a többség arról számol, be, hogy össze-vissza ver a szíve. Van aki panaszmentes, és olyan is előfordul, akinél csak egy agyvérzés után derül ki, hogy egyébként pitvarfibrillációja van.

A sok mellékhatással járó, Euró­pában és hazánkban is elterjedt gyógyszeres kezelésnél jóval hatékonyabb terápia az úgynevezett abláció. Ez egy TB-támogatott katéteres eljárás, amiből ezerhatszázat végeznek évente hazánkban. Ezzel Európa első egynegyedében vagyunk, megelőzve például az Egyesült Királyságot – mondta Gellér László, a Városmajori Szív– és Érgyógyászati Klinika osztályvezetője. Ám miközben itthon kiképezzük a szakembereket, tíz-tizenöt éve folyamatosan szívják el őket a nyugati országok: Franciaország, Svájc vagy éppen Norvégia – hangsúlyozta Sághy László. Hozzátette, a betegség úgy terjed, mint annak idején a kolera, a betegszám 2030-ra hetven százalékkal is megnövekedhet.