Alvászavar tizedeli meg a közlekedőket

Egyre többször bizonyosodik be a közúti közlekedési balesetek vizsgálatakor, hogy hátterükben az alvás alatti légzéskimaradás, az úgynevezett alvási apnoé szindróma (OSAS) áll. Az utóbbi három évben három buszbaleset elemzése derítette ki, hogy a sofőrök az említett rendellenességtől szenvedtek, de azt korábban nem diagnosztizálták náluk – írja az Egészségkalauz. A szakportál szerint kiemelten veszélyeztetettek a fiatal sofőrök, a különféle alvászavaroktól szenvedők és a hivatásos gépkocsivezetők. Egy, a közelmúltban az Egyesült Államokban végzett kutatás a súlyos következményekkel járó autóbalesetek harmadánál mutatta ki az OSAS-t. A vizsgálatok szerint a tünetek érintettjeinek közlekedési reflexei rosszabbak, mint egy erősen ittas emberé. Az OSAS-tól szenvedőkre nemcsak a forgalom jelent veszélyt, az újabb kutatások szerint a rendellenesség a magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, a depresszió, a cukorbetegség, a reflux és a mentális romlás melegágya is.

Magyarországon két éve van érvényben az a jogszabály, amely a vezetői engedélyek megszerzésekor, illetve meghosszabbításakor előírja az alvási rendellenességek vizsgálatát is. A Semmelweis Egyetem kutatása szerint a hazai háziorvosok tizenöt százaléka egyáltalán nem, csaknem fele pedig csupán a rizikófaktorok megléte esetén szűri az OSAS-t, amikor a jogosítványok ügyintézésében járnak el. A felmérés szerint a kötelező vizsgálatok elmulasztását az orvosok többnyire az időhiánnyal, a szindróma felismerhetőségének nehézségeivel, valamint a szakmai anyagok hozzáférhetetlenségével indokolják. Ezt a hiányosságot pótolhatja az a háziorvosoknak készített kézikönyv, amely segít felismerni a kóros állapot tüneteit.

Az eddigi vizsgálatok adatai szerint az alvászavar komoly szerepet játszhatott a januári, tizenhét halálos áldozatot követelő veronai buszbalesetben is, mivel a tragédiát túlélő sofőrt korábban az OSAS tünetei miatt kezelték, de szakorvosok engedélye alapján újra vezethetett.