A kanyaró után a sárgalázról szól a hír

Mint ahogy megírtuk, harmincegy kanyarógyanús esetről és tizenhárom betegről tudnak az orvosok hazánkban. A legutóbbi fertőzést Szegeden észlelték: itt egy kórházi dolgozó attól a makói betegtől kaphatta el a vírust, akit korábban a klinikán ápoltak. Annak ellenére, hogy nálunk nincs járvány, a betegségnek már gazdasági következményei is vannak: mintegy tíz százalékkal esett vissza a makói fürdő forgalma. A létesítmény dolgozói közül, akik igényelték, már napokkal ezelőtt megkapták a védekezéshez szükséges oltásokat. Ugyanakkor a fürdő vezetése megtette a legfontosabb óvintézkedéseket, így a víz klórtartalmát is megemelték, hogy ne terjedjen tovább a megbetegedés.

Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ arra figyelmeztet, hogy a romániai kanyarójárvány a kontinens más országaira is veszélyes. Európa-szerte hazánkkal együtt kilenc országban bukkant fel a járvány, eddig mintegy négyezer kanyarós esetről tudnak. Florian Bodog román egészségügyi miniszter elmondta: az ország negyven megyéje közül harminchétre kiterjedő mostani kanyarójárvány tavaly februárban indult a Kolozs és Beszterce megye határán élő „nomád” népesség köréből, ahol ugyanaz a vírustörzs jelent meg, mint amely az olaszországi megbetegedéseket okozta.

Míg Európa a kanyaróval küzd, addig Dél-Amerikának a sárgalázjárvánnyal kell szembenéznie. Ez a trópusi betegség régi ellensége az emberiségnek, és hosszabb szünet után most több brazil államban ismét megjelent. Bár a sárgaláz nem terjed emberről emberre, mégis roppant veszélyes, mivel a halálozási rátája igen magas. Dél-Amerikában egyébként négy, a szúnyogok által terjesztett járványt is feljegyeztek 1990 óta, így dengue-t (náthaláz), a chikungunya-lázat, valamint a nyugat-nílusi és a zikavírus okozta megbetegedések kaptak nagy médiafigyelmet. Bár a sárgaláz ellen már régóta van ellenszer, de miután sokáig nem tört ki sehol nagyobb járvány, kérdéses, hogy lesz-e elegendő vakcina, ha tömeges oltásra kerül sor. Az orvosok mindenesetre arra figyelmeztetnek, hogy – minként a zikavírus esetében is történt – a Brazíliából érkező utasok esetében nem árt a fokozott figyelem.

Az országban – minden esetben az elmaradott régiókban – december óta több mint kétszáz sárgalázas beteget regisztráltak, és közülük csaknem százan haltak meg a fertőzésben.

Tízéves védelmet ad az oltás

A sárgaláz szúnyogok által terjesztett fertőző vírusbetegség, amely emésztőrendszeri vérzést és sárgasághoz vezető májgyulladást okoz. Ritka a súlyos formája, a halálozási aránya azonban magas. A lappangási idő három-hat nap, amelynek elteltével láz, fejfájás, hasi fájdalom és véres hányás jelentkezik. Ez után átmeneti javulás következik be, amelyet sokkos állapot és testszerte jelentkező vérzések követnek, majd kialakul a vese- és májelégtelenség, amely halált okozhat. A sárgaláz ellen sikerült védőoltást kifejleszteni, amely a beadása után legalább tíz évre védelmet biztosít.