Agyament utónevek kicsiny tárháza

Bár a magyar utónévlista több mint négyezer keresztnevet tartalmaz, minden évben bebizonyosodik, hogy egyes szülőknek ez a kínálat nem elegendő. Havonta átlagosan harminc-negyven kérelem érkezik a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetéhez, és ebből az utónévbizottság csak tíz-tizenötöt bírál el pozitívan. Így kerül aztán az elutasított női nevek listájára egyebek mellett a Fenyő, a Főni (a főnökből), a Gyémi (a gyémánt becézője), a Táblácska vagy a Cukorka, és a fiúkat sem lehet Balaton Jinx, Zété, Ádmány (Ádám+adomány) névvel illetni. Az ötfős grémium tagjai között van nyelvtörténész, szociolingvista, névtanos és stilisztikával foglalkozó szakember, s ők saját, tizennégy pontos szempontrendszer szerint mérlegelnek a nevek elbírálásakor.

A két legfontosabb szempont, hogy Magyarországon magyar állampolgárnak csak magyar helyesírással lehet nevet bejegyezni, illetve, hogy fiúnak csak fiúnevet, lánynak csak lánynevet lehet adni, ugyanis rengeteg uniszex név van a világban.

Elismert, maradandó értéket képviselő, klasszikus vagy ma ismert magyar nyelvű irodalmi, művészeti alkotásokban szereplő írói fantázianevek bejegyzését akkor javasolják, ha a név a magyar vagy az európai névkultúra valamelyik típusát képviseli, és nem hátrányos a névviselőre. Az utónévlistán szereplő nevek becéző változatai akkor javasolhatók bejegyzésre, ha az általuk képviselt típusnak már vannak hagyományai névkincsünkben. A nevek túlzott, többszörös becéző formáit a bizottság nem javasolja (pl. Icuska, Katácska, Loncika, Gyuszkó, Misike). A férfinevek becéző formáit csak akkor támogatják anyakönyvezésre, ha személynévi használatuk a középkorra nyúlik vissza, és ez hitelesen bizonyítható is (pl. Gergő, Janó).

A Bodza nevet például az 1980-as években fogadták el anyakönyvezésre, és ma már gyakori, viszonylag megszokott női név. Ladó János 1971-ben szerkesztett Magyar utónévkönyvében a nevek listájának összeállításában nagy szerepe volt a társadalmi igénynek. Így belekerültek az önálló névként is bejegyezhető becenévi alakok: Aliz, Eliz, Zsóka, a felújított régi magyar személynevek: Ajtony, Apor, Kadosa, Bíborka, Dalma, Szemőke, az újabb keletkezésű névformák: Harmatka, Napsugár, Tavaszka, az idegen utónevek: Barbara, Dorisz, Félix és néhány kettős keresztnév is: Annabella, Annamária.

„A pozitív döntéseknek mindig nagyon örülnek a szülők, gyakran küldenek fotót az újszülöttről köszönetképpen – mondja Raátz Judit, a Magyar Tudományos Akadémia tudományos munkatársa, névkutatója. – A visszautasításnál a többség le tudja nyelni a keserű pirulát, de olykor hajmeresztő esetek is előfordulnak. A szülők leveleket írnak a legfelsőbb vezetőknek, sőt, Orbán Viktort is felkeresték már a panaszukkal. Fellebbezésre nincs lehetőség, de ha valaki újabb információkkal rendelkezik a névről, azt elküldheti, illetve a kérelmet újra be lehet nyújtani, és alkalomadtán sikerrel is jár a kitartás.”

Forrás: Haszon Zsófia - 24.hu