Krónika
A tiszta víz mára stratégiai kincs lett
Százhúsz fúrt kút vagy forrás található Budapesten
Az ENSZ 2015-ben elfogadott fenntartható fejlesztési céljai közt szerepel, hogy 2030-ig mindenki számára biztosítani kell a hozzáférést az egészséges ivóvízhez. A víz hazánkban különleges jelentőséggel bír, hiszen kevés ilyen, a mélyből feltörő gyógyhatású vizekben gazdag ország van, mint a miénk. Csak Budapest területén közel százhúsz fúrt kút vagy természetes forrás található.
Ezért kiemelten fontos a csatornázás és a szennyvíz megfelelő tisztítása, illetve annak nyersanyagként történő kezelése. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) ugyanis értékes energiaforrásként tekint a szennyvízre, és már hosszú ideje a szennyvíziszapból elektromos- és hőenergiát termel. A világnap alkalmából a szennyvíztisztító telepeken ismét nyílt napokat tartanak, ahol a látogatók megismerhetik, miként alakítják biogázzá a környezetre káros szennyvizet, hogyan teszik a mechanikai szűrés során összegyűjtött homokot újrahasznosíthatóvá.
Napjainkban az árvizek és az aszályok környezetkárosító hatása is globális kérdés, a vízszennyezés a növényzet, a talaj, a folyók és a tavak állapotát is befolyásolja. A zöld infrastruktúra térhódítása azért fontos, mert több probléma egyidejű kezelésére is lehetőséget ad. Új erdőket kell telepíteni, vissza kell kapcsolni a folyókat az árterekhez, helyre kell állítani a vizes élőhelyeket, hiszen ezek tartják egyensúlyban a víz körforgását. Ennek szellemében az Országos Vízügyi Főigazgatóság április 15-étől üzembe helyezni aszály-előrejelző rendszerét – jelentette be Láng István műszaki főigazgató-helyettes a köztelevízióban. Az előrejelzés célja a mezőgazdasági károk megelőzése, évente ugyanis mintegy ötvenmilliárd forintos kárt okoz az aszály.
Ezért kiemelten fontos a csatornázás és a szennyvíz megfelelő tisztítása, illetve annak nyersanyagként történő kezelése. A Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) ugyanis értékes energiaforrásként tekint a szennyvízre, és már hosszú ideje a szennyvíziszapból elektromos- és hőenergiát termel. A világnap alkalmából a szennyvíztisztító telepeken ismét nyílt napokat tartanak, ahol a látogatók megismerhetik, miként alakítják biogázzá a környezetre káros szennyvizet, hogyan teszik a mechanikai szűrés során összegyűjtött homokot újrahasznosíthatóvá.
Napjainkban az árvizek és az aszályok környezetkárosító hatása is globális kérdés, a vízszennyezés a növényzet, a talaj, a folyók és a tavak állapotát is befolyásolja. A zöld infrastruktúra térhódítása azért fontos, mert több probléma egyidejű kezelésére is lehetőséget ad. Új erdőket kell telepíteni, vissza kell kapcsolni a folyókat az árterekhez, helyre kell állítani a vizes élőhelyeket, hiszen ezek tartják egyensúlyban a víz körforgását. Ennek szellemében az Országos Vízügyi Főigazgatóság április 15-étől üzembe helyezni aszály-előrejelző rendszerét – jelentette be Láng István műszaki főigazgató-helyettes a köztelevízióban. Az előrejelzés célja a mezőgazdasági károk megelőzése, évente ugyanis mintegy ötvenmilliárd forintos kárt okoz az aszály.