A tevetenyésztést is hazai módszer segíti

A Magyar Tudomány Ünnepe alkalmából előadást tartottak a Magyar Tudományos Akadémián Hungarikumok a tudományban és a hétköznapokban címmel. Három különböző tudományos terület és szempont alapján mutatták be azokat a sajátosan magyar fejlesztésű eljárásokat, illetve tudósokat, akikre büszkék lehetünk.

Hargittai István Széchenyi-díjas kémikus előadásában kitért a magyar Nobel-díjasokra, megjegyezte büszkének kell lennünk rájuk, ám nem szabad átsiklanunk afölött, hogy a legtöbben közülük emigrálni kényszerültek. Hozzátette, örülnünk kell sikereiknek, ugyanakkor ezt semmiképpen sem szabad kultúrfölényként értelmezni a szomszédos országokkal való összehasonlítások során. Megemlékezett mások mellett Semmelweis Ignácról, Bolyai Jánosról, Szent-Györgyi Albertről, Rubik Ernőről is. Hangsúlyozta, a kiemelkedő magyar teljesítmény elsőként a kiváló hazai gimnáziumok, másodsorban pedig a kényszerű belső vagy külső emigráció motivációs hatására vezethető vissza.

Ezt követően Győri Zoltán környezetvédelmi szakmérnök beszélt az agrárkutatásban alkalmazott magyar innovációkról, amelyeket hungarikumoknak tekinthetünk. Bemutatta, miként alakult át a társadalom élelmiszerhez fűződő viszonya a politikai és történelmi változások hatására. Végül hungarikumként emelte ki a búzanemesítésben mutatott magyar teljesítményt is.

Horn Péter agrármérnök azokat a magyarok által kifejlesztett kurrens eljárásokat ismertette, amelyek nagyban hozzájárulnak az állattenyésztés optimális és állatbarát fejlesztéséhez. Kitért például a magyar speciális halfajok tenyésztése során alkalmazott módszerekre. Sőt, egy Dubajban élő magyar kutató tevetenyésztéshez használt metódusait is hungarikumként határozta meg.