Krónika
A szenátus elé kerül a fegyvervásárlás kérdése
Hiába fogadta el az Egyesült Államok demokrata többségű képviselőháza a javaslatot,a republikánusok feltehetően megakadályozzák, hogy törvényi szintre emelkedjen
Az Egyesült Államok demokrata párti többségű képviselőháza a napokban 240:190 arányban megszavazott egy törvényjavaslatot, amely szigorítaná a fegyvervásárlás előtti háttérellenőrzéseket. Ahhoz azonban, hogy a javaslat életbe léphessen, a republikánus többségű szenátusnak is el kellene fogadnia.
A tervezet értelmében a vásárlás előtti háttérellenőrzéseket kiterjesztenék a fegyvervásárokon és -bemutatókon, illetve az interneten tűzfegyvereket vásárlókra is. A demokrata politikusok ettől a fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények visszaszorítását remélik. Ezzel szemben a republikánusok jellemzően alkotmányos jogként, valamint tradícióként tekintenek a fegyverviseléshez való jogra, így ellenzik a szigorítást. Mindemellett a Fehér Ház jelezte, Donald Trump tanácsadói azt javasolják az elnöknek, éljen az elnöki vétóval, amennyiben a szenátus elfogadja a törvényt. Trump egy korábbi, parklandi iskolai lövöldözés kapcsán, tavaly arról beszélt, hogy támogatná az ellenőrzések szigorítását.
Kevés esélyt látok rá, hogy a javaslat változtatás nélkül átmenjen a szenátuson – nyilatkozta lapunknak Németh Bence, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Mint mondta, a szenátusnak lehetősége van módosító javaslat tételére is, amelyet akár időhúzó céllal is visszaküldhet a kongresszus két házába szavazásra. Másrészről, a szenátusban eleve sokkal erősebben jelenhetnek meg az egyéni, politikai motivációk, ezért a republikánus többség könnyen elkaszálhatja a tervezetet. Jelenleg az is nehezen elképzelhető, hogy szoros eredmény szülessen és Mike Pence alelnök (aki egyben a szenátus elnöke) döntő szavazatára legyen szükség a kérdésben. Ha végül mégis eljut az elnökig, Trump kiszámíthatatlan döntési mechanizmusait ismerve akár helyben is hagyhatja azt, tehát ha a republikánusok a törvény megakadályozásában érdekeltek, akkor azt már a szenátusban el kell süllyesszék.
Jelenleg az internetes vásárlás nem alkalmas arra, hogy tökéletesen kiszűrje az esetleges visszaéléseket. A fegyverkiállítások jellege, az eladásban motivált kereskedők felületessége és a gyors ügyintézés sem segíti a helyzet normalizálását. Hiába az egyes államok szigorúbb intézkedései (Kaliforniában például még a tölténytárak befogadókészségét is limitálják) ha az állampolgárok máshol egyszerűbben, kevesebb akadállyal vásárolhatnak. A probléma tehát rendszerszintű. Szövetségi adatbázis nélkül, illetve komolyabb fékek hiányában szinte bárki egy valódi arzenált tud vásárolni anélkül, hogy kifejezetten gyanút keltene a hatóságok előtt. Jelenleg, ha egy személy megfelel az adott állam feltételeinek, gyakorlatilag percek alatt fegyverhez juthat. Törvényi szigorításra régóta szükség van, de amíg ehhez hasonló kiskapuk léteznek és nincs tagállamokon átívelő egységes szabályozás, hiába alkotnak bármilyen jó törvényt, ha a betartatás és a háttérellenőrzés nem elég hatékony – hangsúlyozta Németh Bence. w
A tervezet értelmében a vásárlás előtti háttérellenőrzéseket kiterjesztenék a fegyvervásárokon és -bemutatókon, illetve az interneten tűzfegyvereket vásárlókra is. A demokrata politikusok ettől a fegyverrel elkövetett erőszakos bűncselekmények visszaszorítását remélik. Ezzel szemben a republikánusok jellemzően alkotmányos jogként, valamint tradícióként tekintenek a fegyverviseléshez való jogra, így ellenzik a szigorítást. Mindemellett a Fehér Ház jelezte, Donald Trump tanácsadói azt javasolják az elnöknek, éljen az elnöki vétóval, amennyiben a szenátus elfogadja a törvényt. Trump egy korábbi, parklandi iskolai lövöldözés kapcsán, tavaly arról beszélt, hogy támogatná az ellenőrzések szigorítását.
Kevés esélyt látok rá, hogy a javaslat változtatás nélkül átmenjen a szenátuson – nyilatkozta lapunknak Németh Bence, a Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója. Mint mondta, a szenátusnak lehetősége van módosító javaslat tételére is, amelyet akár időhúzó céllal is visszaküldhet a kongresszus két házába szavazásra. Másrészről, a szenátusban eleve sokkal erősebben jelenhetnek meg az egyéni, politikai motivációk, ezért a republikánus többség könnyen elkaszálhatja a tervezetet. Jelenleg az is nehezen elképzelhető, hogy szoros eredmény szülessen és Mike Pence alelnök (aki egyben a szenátus elnöke) döntő szavazatára legyen szükség a kérdésben. Ha végül mégis eljut az elnökig, Trump kiszámíthatatlan döntési mechanizmusait ismerve akár helyben is hagyhatja azt, tehát ha a republikánusok a törvény megakadályozásában érdekeltek, akkor azt már a szenátusban el kell süllyesszék.
Jelenleg az internetes vásárlás nem alkalmas arra, hogy tökéletesen kiszűrje az esetleges visszaéléseket. A fegyverkiállítások jellege, az eladásban motivált kereskedők felületessége és a gyors ügyintézés sem segíti a helyzet normalizálását. Hiába az egyes államok szigorúbb intézkedései (Kaliforniában például még a tölténytárak befogadókészségét is limitálják) ha az állampolgárok máshol egyszerűbben, kevesebb akadállyal vásárolhatnak. A probléma tehát rendszerszintű. Szövetségi adatbázis nélkül, illetve komolyabb fékek hiányában szinte bárki egy valódi arzenált tud vásárolni anélkül, hogy kifejezetten gyanút keltene a hatóságok előtt. Jelenleg, ha egy személy megfelel az adott állam feltételeinek, gyakorlatilag percek alatt fegyverhez juthat. Törvényi szigorításra régóta szükség van, de amíg ehhez hasonló kiskapuk léteznek és nincs tagállamokon átívelő egységes szabályozás, hiába alkotnak bármilyen jó törvényt, ha a betartatás és a háttérellenőrzés nem elég hatékony – hangsúlyozta Németh Bence. w