Krónika

A nagy budapesti festménylopás

Olasz és feltételezhetően görög megrendelőkhöz kerültek volna a felbecsülhetetlen művészeti értékű reneszánsz műalkotások

Harminckét éve követték el az akkor az évszázad bűnügyeként is emlegetett elhíresült képlopást: 1983. november 5-én ismeretlenek betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, ahonnan hét, felbecsülhetetlen értékű festményt vittek el. A tetteseket hamar elfogták, az alkotások pedig visszakerültek a helyükre.

Az éppen tatarozás alatt álló, felállványozott fővárosi Szépművészeti Múzeum 1983. november 5-ének éjjelén szinte tálcán kínálta a tolvajoknak a lehetőséget. A tettesek egyszerűen felmásztak az első emeleti olasz terem ablakához, amelyet üvegvágóval kivágtak, leakasztották a falról a festményeket, és ugyanazon az útvonalon távoztak. A múzeumban volt ugyan riasztó, de néhány nappal korábban meghibásodott, és még nem volt idő a megjavítására. Raffaello Esterházy Madonnája és Ifjú képmása, Tiepolo Mária hat szenttel és a Pihenő szent család Egyiptomba menekülés közben című alkotása, Tintoretto női és férfi portréja, valamint Palma Vecchio Szent családja tűnt el a múzeumból. A szakértői vizsgálatkor aztán kiderült, hogy nem Vecchio Szent családja, hanem egy ismeretlen festő Giorgione képmása című alkotása jutott tolvajkézre. A műkincsek értékét akkor csaknem másfél milliárd forintra becsülték a szakemberek.

Az elővigyázatlan tettesek egy csavarhúzót, egy olasz feliratú műanyag zsákot és rövid, piros-fehér-zöld fonállal átszőtt kötelet hagytak maguk után a helyszínen, s néhány elmosódott ujjlenyomatot is sikerült utánuk rögzíteni.

A rendőrök öt nap múlva Százhalombattánál a Dunában megtalálták a képek kereteit tartalmazó zsákot, amelynek párját a múzeumban bizonyítékként foglalták le a nyomozók. A vizsgálat december elején hozott fordulatot, amikor az eltűntként nyilvántartott tizenhét éves Jónás Katalint előállították. A fiatal lány bevallotta, hogy ő tolmácsolt az olasz megbízók és a magyar tolvajok között. Nem sokkal később letartóztatták Kovács Gusztávot és Raffai Józsefet, akik szintén vallomást tettek, így hamarosan Érd határában előkerült Raffaello képe, az Ifjú képmása, amelyet egyfajta biztosítékként ástak el, arra az esetre, ha az olasz megrendelő nem fizetné ki a kialkudott húszezer dollárt.

Végül a következő januárban a görögországi Panagia Tripiti nevű kolostor kertjéből előkerült a többi festmény is. A súlyosan sérült képeket a Malév különgépével szállították Magyarországra.

A bűnügyben részt vevő négy olaszt hazájukban ítélték el, Kovács Gusztáv tizenkét év fegyházat, Raffai József hét év börtönt, Jónás Katalin pedig hat hónap felfüggesztettet kapott. Fény derült a képek állítólagos megrendelőjére is, ám a görög milliárdos étolajgyáros, Efthimiosz Moszkoklaidesz és testvére azonban mindent tagadott. A képek restaurálás után visszakerültek a Szépművészeti Múzeumba, ahol azóta nem volt hasonló eset.


Eltűnt müncheni képek Kőbányán

Több tízmillió forint az értéke annak a két olajfestménynek, amelyet a főváros X. kerületének egyik lakásában foglaltak le a nyomozók a napokban. Az alkotások szeptemberben, egy betöréskor tűntek el Németországban egy müncheni gyűjtő házából, a tetteseket még nem azonosították. A Budapesti Rendőr-főkapitányság tegnapi tájékoztatása szerint a negyvenhárom éves kőbányai, magyar állampolgárságú férfit orgazdasággal gyanúsítják, az eddigi adatok szerint az érintett anyagi haszonszerzés céljából tárolta Hős utcai lakásában a nagy értékű lopott festményeket. A már előzetes letartóztatásban lévő férfit a Terrorelhárítási Központ munkatársai vették őrizetbe. Százötvenezer eurós – körülbelül negyvenhétmillió forintos – váltságdíjat kér egy olasz férfi azért, hogy kapcsolataival segítsen visszaszerezni külföldről Gustav Klimt néhai osztrák festő egyik olajképét, amelyet tizennyolc éve loptak el ismeretlenek egy piacenzai galériából. A helyi hatóságok visszautasították a tetemes összeg kifizetését, piacenzai intézmények és civilszervezetek azonban gyűjtést indítanának a pénz előteremtésére. Aggályosnak látszik ugyanakkor az a körülmény, hogy a magát meg nem nevező közvetítő elmondta, egykor ő maga is hivatásos műkincstolvaj és szélhámos volt.

(CST)