A maradék apróbb jégfoltok is elolvadtak a Balatonon

Madártávlat. Az idei télen állóvizeinken nem alakulhatott ki korcsolyázásra alkalmas összefüggő jégtakaró. Ahhoz, hogy biztonságban léphessünk tavainkra, legalább tíz-tizenkét centiméter vastagságú jégrétegre volna szükség  (Fotó: MTI - Sóki Tamás)

Túl sok jóra nem számíthatnak a következő öt-hat napban a tavi korcsolyázás szerelmesei a Balatonon – mondta lapunknak Siklós Gab­riella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság szóvivője. A szakember kérdésünkre azt válaszolta, eddig sem volt túl sok jég a tó felszínén, de az a kevés is szinte eltűnt szerdára. Hozzátette, a jégpáncél kifejlődését erősen befolyásolja a hó és a szél. A tó déli partjánál általában előbb megdermed a víz, de mivel az uralkodó légáramlat az utóbbi időszakban északnyugati irányból érkezett, ez kedvezőtlenül befolyásolta a jégképződést. Az sem segíti a jég hízását, ha a vékony hártyára hó esik – mint az elmúlt pár napban –, mert akkor az állaga megváltozik, és könnyebben elolvad.

A Balaton teljes felületének befagyásához általában hét-tíz nap szükséges, de ehhez az kell, hogy nappal is kemény mínuszok uralják a tájat – fogalmazott Siklós Gabriella. Ráadásul ha eközben erős szél fúj, a fagyott felszín nem igazán lesz alkalmas a korcsolyázásra.

A tapasztalatok szerint egy felnőtt, átlagos tömegű embert tíz-tizenkét centiméteres jég képes beszakadás nélkül megtartani. A Balaton az utóbbi években általában januárban szokott megdermedni – mondta a szóvivő.

A tó vízszintje jelenleg az optimális száztíz centiméteren áll, és azért, hogy ezt az állapotot megőrizzék, a Sió-csatornába másodpercenként tizenhárom köbméter vizet engednek ki, és folyamatosan monitorozzák a tó vízgyűjtő területét. Az adatok azt mutatják, hogy január első tíz napjában a havi csapadékmennyiségnek mindössze a tizenöt százaléka hullott le.

Folyóinkon, így a Dunán a következő napokban nem várható jegesedés, ám a Tiszán hamarosan elkezdődhet a jégzajlás.