Krónika
A manipulált autók országa lettünk
A digitális kijelzők sem nyújtanak biztonságot a gépkocsik futott kilométerének csökkentésére szakosodott csalókkal szemben
Komoly baleseti kockázati tényezőt, egyúttal elképesztően nagy illegális üzletet jelent, hogy a manapság Magyarországra behozott gépjárművek közül tízből kilencben manipulált – a tényleges futásteljesítménynél sokszor lényegesen kevesebbet mutató – kilométeróra üzemel. Ez a jelenség a belföldi tulajdonosoktól származó autók felére ugyancsak igaz – közölték szakértők a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület (HENT) tegnapi budapesti sajtótájékoztatóján.
Gablini Gábor, a HENT vezetőségi tagja, a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke az eseményen felhívta a figyelmet, hogy a visszatekert kilométerórával rendelkező gépkocsikat drágábban tudják eladni a kereskedők, amiből extra profitjuk keletkezik. Az indokolatlanul magasabb vételár a vásárló megkárosításának csak egyik módja, a közlekedési hatóságok ugyanis számos felülvizsgálatot a valódi futásteljesítményhez írnak elő. Amennyiben a kilométeróra manipulált, az műszaki szempontból baleseti tényezőnek számít.
Lapunk információi szerint korábban, a digitális kilométerórák elterjedésének kezdetén sokan úgy vélekedetek, hogy az új műszaki megoldás kizárja a műszerek manipulálhatóságát, ám ez nem igaz. A berendezések ugyanolyan mechanikus módszerrel mérik a futásteljesítményt, csak a kijelző lett digitális, így visszatekerni sem bonyolultabb, mint évtizedekkel ezelőtt. Gablini Gábor kiemelte a másik nagy balesetveszélyt jelentő trükközést, a hamisított alkatrészek beszerelését. Aggasztó adat, hogy Magyarországon a műszaki hibából bekövetkező közúti balesetek száma kétszerese az uniós átlagnak. A hamisított alkatrészek beszerelésében rejlő üzlet nagyságrendjét szemlélteti, hogy hazánkban az autójavítási piac forgalma éves szinten ezermilliárd forint, amiből az alkatrész-felhasználás értéke hatszázötvenmilliárdot tesz ki, miközben a beépített berendezések legalább harmada nem eredeti, hanem silány utánzat. Az illegális tevékenység amellett, hogy számottevő kockázatot jelent a gépkocsi-tulajdonosokra nézve, a költségvetést is jelentősen megkárosítja.
Gablini Gábor, a HENT vezetőségi tagja, a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke az eseményen felhívta a figyelmet, hogy a visszatekert kilométerórával rendelkező gépkocsikat drágábban tudják eladni a kereskedők, amiből extra profitjuk keletkezik. Az indokolatlanul magasabb vételár a vásárló megkárosításának csak egyik módja, a közlekedési hatóságok ugyanis számos felülvizsgálatot a valódi futásteljesítményhez írnak elő. Amennyiben a kilométeróra manipulált, az műszaki szempontból baleseti tényezőnek számít.
Lapunk információi szerint korábban, a digitális kilométerórák elterjedésének kezdetén sokan úgy vélekedetek, hogy az új műszaki megoldás kizárja a műszerek manipulálhatóságát, ám ez nem igaz. A berendezések ugyanolyan mechanikus módszerrel mérik a futásteljesítményt, csak a kijelző lett digitális, így visszatekerni sem bonyolultabb, mint évtizedekkel ezelőtt. Gablini Gábor kiemelte a másik nagy balesetveszélyt jelentő trükközést, a hamisított alkatrészek beszerelését. Aggasztó adat, hogy Magyarországon a műszaki hibából bekövetkező közúti balesetek száma kétszerese az uniós átlagnak. A hamisított alkatrészek beszerelésében rejlő üzlet nagyságrendjét szemlélteti, hogy hazánkban az autójavítási piac forgalma éves szinten ezermilliárd forint, amiből az alkatrész-felhasználás értéke hatszázötvenmilliárdot tesz ki, miközben a beépített berendezések legalább harmada nem eredeti, hanem silány utánzat. Az illegális tevékenység amellett, hogy számottevő kockázatot jelent a gépkocsi-tulajdonosokra nézve, a költségvetést is jelentősen megkárosítja.