A macskákkal elnézőbb a rendelet, de kutyánk is több lehet

Az egy háztartásban élő kutyák számát a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló, 41/2010. számú kormányrendelet szabályozza. E szerint egy legfeljebb húsz kilogrammos állatnak minimum tíz, egy húsz-negyven kilogramm közöttinek tizenöt, míg a negyven kilónál nagyobb ebnek legalább húsz négyzetméter szabad mozgástérre van szüksége otthononként. A rendelet szerint, ha több kutyát óhajtunk tartani egyszerre, mindössze hat négyzetméter szabadon bemozogható hellyel kell számolni kisállatonként. Nem vonatkozik ez a keret a macskákra, abból lehet akár tíz is, ha – a paragrafusok megfogalmazása szerint – jó gazdaként bánik velük az ember.

Korábban nem volt ennyire egyértelmű a helyzet, hiszen ahány önkormányzat, annyiféle szabály létezett. Az, hogy ez már nem lehetséges, Pozsonyi Anikó budapesti ügyvédnek köszönhető, aki lapunknak elmondta: egészen az Alkotmánybíróságig és a Kúriáig kellett elmennie a régi szabályok eltörléséért. Mint kifejtette, ami a társasházakat illeti, a Kúria döntése – amellyel kapcsolatban az Alkotmánybíróság még nem mondta ki a végleges verdiktet – úgy foglalt állást, hogy az arányosság elvét általában nem sérti egy vagy két egyed tartása – magyarán ennyit biztos nem tilthat a házirend. De nem egységes a megítélés, mert a Fővárosi Törvényszék nemrégiben kimondta, hogy a tulajdonosi közösségnek mégis van lehetősége arra, hogy a használat-hasznosítás konkrét módozataira nézve döntsön és állapítson meg szabályokat.
Kedvtelési célra nem tartható és nem forgalmazható olyan állat, amelynek tartása az adott faj fennmaradását veszélyeztetheti – mondta lapunknak Hanga Zoltán. A Fővárosi Állat- és Növénykert szóvivője kiemelte, a tartás kérdését a 85/2015-ös földművelésügyi minisztériumi rendelet szabályozza. Ebben tételesen felsorolják, hogy mi számít különösen veszélyes állatnak – ilyen például oroszlán vagy a keselyűteknős –, amelyet magánszemély semmi szín alatt nem tarthat. A közepesen veszélyes és az elővigyázatosságot igénylő állat – ilyen például az óriástatu – elméletileg tartható lenne, de nem lakásban, ráadásul annyi feltételnek kell megfelelni, hogy ember legyen a talpán, aki ezeket képes megugrani. A hazai és nemzetközi szinten védett állatok tartása pedig eleve tiltott – húzta alá. Hozzátette, szabályszegés esetén nem az állatkert jár el, hanem az illetékes természetvédelmi hatóság. Az aktuális szabályzat a https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1500085.FM címen érhető el.

Elszaporodtak itthon az aranysakálok

Drasztikusan nőtt az aranysakálok száma hazánkban, a szakemberek szerint az elmúlt évtizedekben soha nem volt ekkora a számuk. Jelenleg hatezer-ötszáz példányt tartanak számon, a legtöbbjük Somogy és Baranya megyében jelent meg. Hanga Zoltán tegnap arról beszélt az M1 Aktuális csatorna műsorában, az aranysakál egykor honos faj volt hazánkban, ám a vadászat és a táj­átalakítási munkálatok miatt évtizedekre eltűnt az állomány, és csak a 90-es években bukkant fel újra. A szóvivő szerint az elszaporodás oka a szomszédos országokban korábban megnőtt állomány lehet, az állatok ugyanis a határterületeken jelentek meg. Mint mondta, az aranysakál nem támad emberre, csak ha veszélyben érzi magát.
(VB)