Krónika
A lézertechnológia kutatóinak ítélték oda a fizikai Nobel-díjat
Ötvenöt esztendő után ismét egy nő, Donna Strickland, a Waterloo-i Egyetem kitűnő professzora is megkapta a legrangosabb tudományos elismerést
A Svéd Királyi Tudományos Akadémia tegnapi stockholmi bejelentése szerint idén Arthur Ashkin amerikai, Gérard Mourou francia és Donna Strickland kanadai tudós kapja meg a fizikai Nobel-díjat. Arthur Ashkin az optikai csipesz megalkotásáért és az eszköz biológiai rendszerekben való alkalmazásáért, Gérard Mourou és Donna Strickland pedig a nagy intenzitású, ultrarövid lézerimpulzusok létrehozásának kidolgozásáért részesül a legrangosabb tudományos elismerésben. Az indoklás szerint a kitüntetettek forradalmasították a lézerfizikát, s a kicsi precíz eszközök megalkotásával új kutatási területek nyíltak meg az orvostudományban és az iparban is.
Fontos megjegyezni, Donna Strickland a harmadik nő a fizikai Nobel-díjak történetében úgy, hogy legutóbb ötvenöt éve került sor női tudós elismerésére. A Waterloo-i Egyetem kutatója a hír hallatán úgy nyilatkozott: „nyilvánvaló, hogy a női fizikusokat kell ünnepelnünk, mivel ott vagyunk a pályán”.
A kitüntetettek kilencmillió svéd koronában (kétszáznyolcvankétmillió forint) részesülnek. Az összeg felét a valaha volt legidősebb díjazott, a kilencvenhat éves Arthur Ashkin kapja, a fennmaradó részen a hetvennégy éves Gérard Mourou és az 1959-es születésű Donna Strickland osztozik. A díjátadót hagyományosan december 10-én, a díjat alapító Alfred Nobel halálának évfordulóján rendezik.
Ezt az elismerést eddig háromszor juttatták magyar tudósnak. Lénárd Fülöp 1905-ben a katódsugaras vizsgálatokra alapozott atommodelljéért részesült az elismerésben, 1963-ban Wigner Jenőnek megosztva ítélték a díjat az alapvető szimmetriaelvek felfedezéséért és alkalmazásáért, míg 1971-ben Gábor Dénes a holografikus módszer feltalálásáért és kifejlesztéséért részesült fizikai Nobel-díjban.