Krónika

A hirtelen jött enyhülés szervezetünkre is veszélyes

Januári melegrekord hazánkban, havazás a Szaharában, rendkívüli hőség Ausztráliában: az észak-atlanti térségben kialakult ciklonok miatt bolondult meg az időjárás

A tavaszias január nemcsak a melegrekordok alakulását befolyásolja, szaporodnak a magas vérnyomásos és a mozgásszervi panaszok is.

Szahara 20180109
A Szaharában negyven év alatt csak háromszor havazott: idén és kétszer 2016-ban (Fotó: Reuters - Hamouda Ben Jerad)

Az utóbbi napok meteorológiai jelentéseiben fokozottan a frontok élettani hatásaira hívják fel a figyelmünket, nem véletlenül.

Bár az emberre nem jellemző a hő- és légnyomásváltozás fokozott érzékelése, a nagy hőingadozások következtében fel tud borulni a keringés-, illetve légzésszabályozásunk, ami fejfájáshoz, szédüléshez, rossz közérzethez vezet a nem frontérzékenyek körében is – számolt be lapunknak Becze Ádám budapesti háziorvos. Azt is hozzátette, érzékelhetően többen keresték fel a múlt héten a rendkívüli meleghez kapcsolódó problémákkal. Sokaknál a normálistól hirtelen eltérő vérnyomásértékek összefüggnek a mozgásszervi panaszokkal is, hiszen az extra fájdalomra adott szokatlan vagy megemelt adagú gyulladáscsökkentők szintén okozhatnak százhatvan-százhetvenes értékeket.

A helyzetet nehezíti, hogy a Kárpát-medence meteorológiai szem- pontból igen sajátos tulajdonságokkal bír, így könnyen kettős fronthatás tud kialakulni térségünkben.

A hideg légtömeg átáramlása a meleg irányába (hidegfront) vagy a meleg hideg irányba mozgása (melegfront) nem minden esetben egyértelmű és határozott. Előfordulhat, hogy a keleti országrészben vagy a magasban a meleg, míg a Dunántúlon vagy talaj közelében a hideg lódul meg. Esetenként ezért úgynevezett veszteglő front alakul ki, amely hol meleg-, hol hidegfronti tulajdonságokat vesz fel határozatlan mozgása révén, ezek élettani hatásai így együtt jelentkeznek – magyarázta lapunknak Üveges Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. A meteorológus szerint szoros összefüggés van a világszerte tapasztalható időjárási anomáliák között: a téli időszakban az Atlanti-óceánon különösen erős ciklonok fejlődnek, középpontjukkal nagyjából Izland magasságában. Ezekben a hideg és meleg légtömeg összekeveredése úgy zajlik, hogy a ciklon középpontjától keletre lévő területeken a meleg levegő észak felé, a nyugatra eső vidékeken pedig a hideg levegő déli irányba nyomul előre. Ez történik most is: az észak-atlanti térségben kialakuló ciklonok folyamatosan szállítják hozzánk az igen enyhe levegőt, az Egyesült Államokba a dermesztő hideget, az Atlanti-óceánon és partvidékén pedig károkat okozó, viharos széllel járnak.

Ilyen jelenség a Madagaszkárra pénteken lecsapó Ava ciklon is, amely tegnapig huszonhat ember halálát okozta. Ausztráliában is súlyos következményei vannak a szélsőséges időjárásnak. A vasárnap óta tomboló extrém, negyvenhét fokos hőség denevérkölykök ezreit pusztította el, Sydney egyik városrészében például a fákról potyogtak a tetemeik. A régióban 1939 óta nem volt ilyen meleg.