Krónika
A geológusok jóslata szerint 2018 a földrengések éve lesz
Fokozott szeizmikus aktivitást válthat ki a Föld forgásának lassulása ebben az esztendőben,és ez okozhatta az elmúlt napok nagyobb földmozgásait is
Honduras partjainál észlelték kedd éjjel a Karib-tengeri térség földmozgásainak egyik legnagyobbikát a 2010-es haiti-i katasztrófa óta. A 7,6-os erejű rengés kapcsán se áldozatokról, se komolyabb károkról nem érkezett jelentés, mivel az epicentrumhoz közeli észak-hondurasi partvidék gyéren lakott természetvédelmi terület. Az Amerikai Földtani Intézet (USGS) szerint a rengés központja a Kajmán-szigetektől délnyugatra volt tíz kilométeres mélységben.
Kevésbé erős, ám annál nyugtalanítóbb földmozgás volt a San Francisco-öbölben múlt csütörtökre virradóan. A Szilicíum-völgy is megérezte a Richter-skála szerint még gyengének számító, 4,4-es magnitúdójú rengést, melynek epicentrumra a Szent András-törésvonal egyik ágára, a Bay Area közepén húzódó Haywardra esett. Az itt élő kétmillió ember akár időzített bombán is ülhet, hiszen a szeizmológusok szerint egy hetes erősségű rezgés esetén San Pablo Baytől Fremontig mozdulnának el a Hayward-törés mentén a lemezek, ami telibe találná például a Berkeley Egyetem amerikai futball-stadionját, a hatvanháromezres California Memorial Stadiumot.
A legfrissebb geológiai kutatások szerint előbbi veszély idén fokozottan fennáll. Földünk forgásának sebessége ugyanis 2017 végén lelassult, e változás pedig fokozott szeizmikus aktivitást válthat ki, különösen a sűrűn lakott trópusi régiókban, amelyek a főbb törési vonalak mentén helyezkednek el – írta Roger Bilham és Rebecca Bendick a Geophysical Research Letters című amerikai tudományos folyóiratban tavaly novemberben. A bolygó elmúlt száz évében, hasonló időszakokban huszonöt és harminc közötti erős földrengést észleltek egy év alatt, míg máskor a rengések évi átlaga tizenöt körül mozgott – mondta Bilham a brit The Observer napilapnak.
Az Amerikai Geológiai Társaság tudósainak előrejelzése szerint ezért 2018-ban akár húsz fölé is emelkedhet a hetes vagy afölötti erősségű földrengések száma. Legkönnyebben a tektonikai lemezek határain élők lába alatt mozdulhat meg a föld: a bolygó forgásának lassulása az Egyenlítő hosszának minimális rövidülésével jár, amit nem tud követni a tektonikai lemezek zsugorodása. Emiatt a lemezek szélei összenyomódnak, ezáltal azok a régiók, ahonnan a földrengések leggyakrabban kiindulnak, még inkább nyomás alá kerülnek. Gondot jelenthet ez például a Nyugat-Balkánon is, ahol szintén gyakoriak a földrengések: legutóbb január 4-én, Montenegróban észleltek közepes (5,3-as) erősségű földmozgást.
Kevésbé erős, ám annál nyugtalanítóbb földmozgás volt a San Francisco-öbölben múlt csütörtökre virradóan. A Szilicíum-völgy is megérezte a Richter-skála szerint még gyengének számító, 4,4-es magnitúdójú rengést, melynek epicentrumra a Szent András-törésvonal egyik ágára, a Bay Area közepén húzódó Haywardra esett. Az itt élő kétmillió ember akár időzített bombán is ülhet, hiszen a szeizmológusok szerint egy hetes erősségű rezgés esetén San Pablo Baytől Fremontig mozdulnának el a Hayward-törés mentén a lemezek, ami telibe találná például a Berkeley Egyetem amerikai futball-stadionját, a hatvanháromezres California Memorial Stadiumot.
A legfrissebb geológiai kutatások szerint előbbi veszély idén fokozottan fennáll. Földünk forgásának sebessége ugyanis 2017 végén lelassult, e változás pedig fokozott szeizmikus aktivitást válthat ki, különösen a sűrűn lakott trópusi régiókban, amelyek a főbb törési vonalak mentén helyezkednek el – írta Roger Bilham és Rebecca Bendick a Geophysical Research Letters című amerikai tudományos folyóiratban tavaly novemberben. A bolygó elmúlt száz évében, hasonló időszakokban huszonöt és harminc közötti erős földrengést észleltek egy év alatt, míg máskor a rengések évi átlaga tizenöt körül mozgott – mondta Bilham a brit The Observer napilapnak.
Az Amerikai Geológiai Társaság tudósainak előrejelzése szerint ezért 2018-ban akár húsz fölé is emelkedhet a hetes vagy afölötti erősségű földrengések száma. Legkönnyebben a tektonikai lemezek határain élők lába alatt mozdulhat meg a föld: a bolygó forgásának lassulása az Egyenlítő hosszának minimális rövidülésével jár, amit nem tud követni a tektonikai lemezek zsugorodása. Emiatt a lemezek szélei összenyomódnak, ezáltal azok a régiók, ahonnan a földrengések leggyakrabban kiindulnak, még inkább nyomás alá kerülnek. Gondot jelenthet ez például a Nyugat-Balkánon is, ahol szintén gyakoriak a földrengések: legutóbb január 4-én, Montenegróban észleltek közepes (5,3-as) erősségű földmozgást.