Krónika
Megfejthetetlen rejtély, így született a Coral Castle
Antigravitáció vagy zseniális csigák? Egy lett kivándorló éjjelente tonnás köveket mozgatott meg, hogy felépítse kőbirodalmát.

Ha ma autóval elhaladunk a floridai Homestead mellett, alig észrevehető kőfalat fedezhetnénk fel, amely mögött több mint 1100 tonna korallmészkőből álló különös világ bújik meg. Ezt a Coral Castle-t, „American Stonehenge”-nek is hívják, amelyet egy 160 centi magas, 45 kilós lett bevándorló, Ed Leedskalnin épített fel, a legenda szerint egymaga, évtizedeken keresztül.
Edvards Liedskalniņš 1887-ben született Lettországban, szegény parasztcsaládban, mindössze négy elemit végzett el. Megkérte egy fiatal lány, „Sweet Sixteen” kezét (a lett kutatók szerint valójában Hermīne Lūsis lehetett), az esküvő azonban meghiúsult. Összetört szívvel 1912-ben Amerikába utazott, ahol fakereskedőként dolgozott, konkrétan fejszenyelek faragásából élt. Tüdőbajt diagnosztizáltak nála, ő viszont meg volt győződve arról, hogy a mágnesesség „meg tudja gyógyítani”, és a meleg éghajlatú Floridába költözött.
1920-as évektől kezdve a Florida City mellett kezdte el a kővárát építeni Rock Gate-nek, illetve „Ed’s Place”-nek nevezte el. Éjszaka dolgozott, faállványokkal, csigákkal, kötelekkel emelte a többtonnás kőtömböket. Ha megkérdezték, hogy mégis hogyan csinálja ezt egymaga, minden komolyabb gépi segítség nélkül, csak annyit mondott: „Értem a súly és az emelő törvényeit, és ismerem a piramisépítők titkait.” A kapujának talapzatába bevéste: „Kétszer csöngess” és a kíváncsi turistáknak néhány cent belépőjegy áráért megmutatta furcsa építményét.
Amikor a házához közel új főútat építettek, Ed bérelt egy teherautót, és egy sofőr segítségével, kettesben átköltöztették az egész kőkomplexumot a mai Homestead mellé, egy 10 holdas telekre. Senki sem látta, hogyan pakolták fel és helyezték át a monstrumokat. Itt, ezen az új helyszínen alakult ki a Coral Castle, kőágyak, kőhintaszékek, szív alakú asztal, „szerelmespár-székek”, hold- és csillagszobrok, napóra, a Sarkcsillagra mutató „kőtávcső” is része volt az épületegyüttesnek.
Ed, házának toronyszobájában lakott, ott írta meg saját jegyzeteit, amikor éppen nem a titokzatos építkezésén dolgozott. A „Magnetic Current”című tanulmányában azt fejtegette, hogy az elektromosság tulajdonképpen nem más, mint két ellentétes irányú mágneses áram örvénye. Másik írása az „A Book in Every Home” egyszerre szerelmi vallomás Sweet Sixteenhez és társadalmi kiáltvány is. Egy egyszerű „örökmozgó szerkezet” -t is leírt benne, azt állítva, hogy ismeri a természet rejtett törvényeit.
A komplexum legismertebb eleme a kb. 9 tonnás forgó kőkapu, amelyet egy gyerek is ki tudott nyitni egy ujjal. Csak Ed halála után derült ki az ajtó titka, a kőtömböt függőleges furat, acéltengely és teherautó-kerékcsapágy hordozta, mérnökileg egyszerű, de kivitelezésében zseniális megoldással.
Ed visszahúzódó, sovány, szinte aszkéta módon élte napjait, állítólag csak sós kekszet és szardíniát evett. 1951-ben a kapura ezt az üzenetet véste: „Kórházba megyek”. Buszra szállt, a kórházban meg is halt, fertőzés és urémia végzett vele. A Coral Castle később magánkézbe került, ma védett műemlék és turisztikai látványosság.
A 80-as évektől a popkultúra is felfedezte, Billy Idol „Sweet Sixteen” című dalának klipjét itt forgatták. Rajongói valamiféle antigravitációt és földönkívüli tudást sejtenek teljesítménye mögött, a mérnökök csigát, emelőt és zseniális statikai eljárást találtak az építmény vizsgálatakor. Abban viszont mindenki egyetértett, egy szegény lett parasztfiú makacssága, szerelmi bánata és mániákus kitartása hozta létre Amerika egyik legkülönösebb kőemlékművét.
