Előzetes letartóztatásba helyezték az Ukrenerho volt vezetőjét

„Kudrickij esetében elrendelem a 60 napos előzetes letartóztatást. Alternatív megelőző intézkedésként az óvadék összegét 13 730 810,40 hrivnya értében határozom meg” – mondta az ítélet kihirdetésekor Krisztyina Konsztantyinova bírónő az Ukrinform hírügynökség beszámolója szerint.

Amennyiben Kudrickij óvadékot fizet, több kötelezettség is vonatkozik majd rá, például le kell adnia útlevelét és elektronikus nyomkövetőt kell viselnie.

A bíró az ügyészség kérelmét hagyta jóvá azzal, hogy óvadék ellenében elrendelte a volt vállalatvezető előzetes letartóztatásba helyezését, a védelem ezzel szemben azt kérte a bíróságtól, hogy ne rendeljék el az őrizetbe vételt. A tárgyaláson több parlamenti képviselő – köztük Makszim Hlapuk, Jaroszlav Zseleznyak és Inna Szovszun – is jelezte, hogy kész kezességet vállalni az Ukrenerho volt vezetőjéért. Kudrickij a bíróságon kijelentette, hogy az ellene felhozott vádakat megalapozatlannak tartja.

Október 21-én az Állami Nyomozóiroda (DBR) házkutatást tartott Kudrickij lakhelyén. Hatáskörrel való visszaélés és az állami vállalat pénzeszközeinek elsikkasztása ügyében indítottak ellene vizsgálatot. Október 28-án a hatóságok megerősítették, hogy Kudrickijt Lviv megyében őrizetbe vették, és gyanúsítottként kihallgatták.

A nyomozati dokumentumok szerint 2018-ban, az Ukrenerho alvállalkozási pályázatai során, amelyeket a dél- és nyugat-ukrajnai energiarendszerek alállomásainak kerítésfelújítási munkáira írt ki a vállalat, Kudrickij – aki akkor az Ukrenerho beruházási igazgatóhelyettese volt – összejátszott egy magáncég képviselőivel. Az Ukrenerho két szerződést kötött a magéncéggel összesen több mint 68 millió hrivnya (635 millió forint) értékben, amelyek után az állami vállalat 13,7 millió hrivnya (128 millió forint) előleget fizetett ki a kivitelezőnek. A DBR tájékoztatása szerint a gyanúsítottak az előlegeket elsikkasztották, és nem állt szándékukban a szerződések teljesítése. A nyomozás során hamisított dokumentumokat is feltártak, amelyeket a bűncselekményben érintett magánvállalat regisztrációjához használtak. A hatóságok szerint az érintettek később különböző pénzügyi tranzakciókkal próbálták törvényes eredetűnek feltüntetni a megszerzett összegeket.