Hazánkban is megjelent a repülő kullancs

Egy aprócska, de annál kitartóbb betolakodó kavarta fel a magyar természetkutatókat, mégpedig a japán szarvaskullancs-légy. A Túrkevén megrendezett Biodiverzitás Napokon a szakemberek azt hitték, csupán szokásos rovarrajzással van dolguk, miközben furcsa, zavaróan „ragaszkodó” legyek lepték el őket - számolt be róla a turistamagazin.hu.

A japán szarvaskullancs-légy első hazait példányait találták meg

A kis vérszívók nemcsak rászálltak az emberekre, hanem makacsul kapaszkodtak is, mintha a terepmunka részei lennének. A kellemetlen élményből végül tudományos szenzáció lett. A begyűjtött példányokat a Magyar Természettudományi Múzeum Kétszárnyúak gyűjteményében vizsgálták meg alaposan. A mikroszkóp alatt hamar világossá vált, hogy a tudósok valami különlegeset találtak: a japán szarvas-kullancslégy (Lipoptena fortisetosa) első hazai példányait – derült ki a Folia entomologica hungarica Facebook-bejegyzéséből. Ez a faj eddig Ázsiában és néhány nyugat-európai országban volt ismert, most azonban Magyarországon is megvetette a lábát.

A tuzséri szakember beszélt nekünk a kis vérszívók tulajdonságairól

Lakatos Bertalan, a tuzséri Nagy Sándor Kertbarát Klub Egyesület vezetője portálunknak elárulta, a japán szarvaskullancs-légy eredetileg Japánba, Koreában és Kínában őshonos, Európában nemrégiben jelent meg, a szakcikkek olaszországi és németországi felbukkanásról számoltak be. Hozzátette, kontinensünk belsejébe vélhetően különféle nagyvadakkal (szarvas, őzek) együtt érkezhettek be.

Bár az japán szarvaskullancs-légy elsősorban emlősök vérével táplálkozik, ha lehetőségük adódik, az embert is megtámadják. Mivel kampós lábaik vannak, a harapásuk meglehetősen fájdalmas, ám a kutatók szerint eddig nem bizonyított, hogy bármiféle veszélyes betegséget terjesztenének.

Újabb jel a változó klímáról

Az agroinform.hu témában megjelent cikke úgy fogalmaz: kutatók szerint a japán szarvas-kullancslégy magyarországi megjelenése nem csupán egy egzotikus rovarfaj érkezését jelzi, hanem a természet átalakulásának kézzelfogható bizonyítéka. A klímaváltozás hatására az állatfajok új élőhelyeket keresnek, a melegebb telek és a hosszabb vegetációs időszak pedig kedvez az olyan invazív fajok megtelepedésének, amelyek korábban nem tudtak volna átvészelni egy magyar telet.

A japán szarvas-kullancslégy így a globális ökológiai folyamatok egyik apró, de figyelmeztető tünete: a természetes határok elmosódnak, és az ökoszisztémák folyamatosan újrarendeződnek.