Krónika

Magyarország a nemzetközi politika fontos szereplőjévé vált

Az ország méretét messze meghaladja Magyarország ázsiója a külpolitikai diplomácia tekintetében

Az ország méretét messze meghaladja Magyarország ázsiója a külpolitikai diplomácia tekintetében, ami az elmúlt másfél évtized erőfeszítéseinek köszönhető - vélekedett az Alapjogokért Központ geopolitikai elemzője csütörtökön az M1 aktuális csatorna 48 perc című hírháttérműsorában.

Magyarország a nemzetközi politika fontos szereplőjévé vált
Koskovics Zoltán: Magyarország a nemzetközi politika fontos szereplőjévé vált
Fotó: Facebook/Koskovics Zoltán - Geopolitika

Koskovics Zoltán emlékeztetett arra, hogy Donald Trump amerikai elnök személyesen hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt a gázai konfliktus lezárásáról kötött egyezményhez kapcsolódó eseményre Egyiptomba. Ez szerinte önmagában is mutatja az amerikai elnök iránta megnyilvánuló nagyrabecsülését, de emellett Donald Trump a beszédében külön is méltatta a magyar miniszterelnök munkásságát, s támogatásáról is biztosította őt - emelte ki.

A beszélgetés másik résztvevője, Nagy Attila Tibor politikai elemző szerint e békefolyamat szempontjából Magyarország nem meghatározó hatalom, éppen ezért nagy dolog és egyértelmű megtiszteltetés, a magyar diplomácia sikere a meghívás ténye. Emlékeztetett, hogy mindössze öt uniós tagállam vezetője volt ott a rendezvényen, Orbán Viktor jelenléte, valamint a felé megnyilvánuló bizalom pedig "csattanós válasz" az ellenzék azon megjegyzéseire, hogy a miniszterelnök szerintük elszigetelődött; a meglepettségtől nem is igen érkezett kommentár a részükről - vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy milyen előnyei lehetnek Magyarországnak a diplomáciai sikerekből, Nagy Attila Tibor azt mondta: ma még nem tudható, hogy Donald Trump dicsérő kijelentése "mibe fog kerülni", de szerinte az amerikai elnök haditechnikai vásárlásokat is elvárhat a magyar féltől.

Koskovics Zoltán szerint a brüsszeli elit próbálta elszigetelni Orbán Viktort, de ez nem sikerült, s mivel a Trump-adminisztráció számára a brüsszeli elit politikai rivális, így Magyarország természetes szövetséges. A két ország kapcsolata mindkét országot erősítheti, de gyengítheti a brüsszeli elitet - emelte ki. A szakértő rámutatott: az, hogy jó kapcsolatokat épített ki a magyar kormány az amerikai kormánnyal és az amerikai jobboldallal, megtérülni látszik, s kézzelfogható eredményekkel is járhat hamarosan.

A közel-keleti békefolyamat hatását illetően a szakértők egyetértettek abban, hogy a figyelem az orosz-ukrán konfliktus rendezése felé fordul, az azonban hosszabb és nehezebb folyamat lesz.

Koskovics Zoltán felhívta a figyelmet arra, hogy Vlagyimir Putyint leginkább "Kína tudná rávenni a rendezésre", s Orbán Viktor az orosz, a kínai és az amerikai elnökkel is képes tárgyalni, azaz közvetíthet a felek között.

A műsor második felében G. Fodor Gábor, a XXI. Század Intézet stratégiai igazgatója és Róna Dániel, a 21 Kutatóközpont igazgatója beszélt a közvélemény-kutatási adatokról.

G. Fodor Gábor elmondta: mérésük szerint a politikailag aktívak körében és a teljes népességben is fej-fej melletti versenyben vezet a Fidesz. A műsorban bemutatott diagram szerint 44 százalékkal vezet a Fidesz, míg 41 százalékos a Tisza Párt támogatottsága, a Mi Hazánk Mozgalom 7, a Kétfarkú Kutyapárt 5, míg a Demokratikus Koalíció 3 százalékos támogatottságú.

Róna Dániel arról beszélt, hogy az október elején végzett mérésük szerint a teljes népesség körében a Tisza Párt vezet 7 százalékponttal, a pártot választani tudók körében pedig 10 százalékponttal haladja meg a Tisza támogatottsága a Fideszét. Róna Dániel szerint egyrészt az időközi választásokból lehet látni, hogy sokan elégedetlenek a kormánnyal. Másrészt a fogyasztói bizalmi indexek mutatják az emberek gazdasági helyzetértékelését. "Ha az a kérdés, hogy miért népszerűtlen a Fidesz, akkor én mindenképpen a gazdasági okokat említeném az elsők között" - mondta a politológus.

G. Fodor Gábor a Tisza Párt népszerűségét korlátozó ügyek közé sorolta Magyar Péter mentelmi ügyét, a szivárogtatási kérdést, az adóval kapcsolatos bizonytalanságokat, amelyek az elmúlt egy-két hónap termései. Szerinte a Tisza nem "egy lendületben lévő politikai erő, aki tudja, hogy mit akar mondani, és tematizálja a napirendet".

A Tisza népszerűségét Róna Dániel azzal magyarázta, hogy ez a párt tűnik Orbán Viktor legesélyesebb kihívójának, sok "antiorbánista ellenzéki szavazó azért szavazna a Tiszára, mert abban látja a lehetőséget, hogy Orbántól megszabaduljon" - fogalmazott. Hozzátette: "protesthangulat" van az országban és ezt a Tisza tudja meglovagolni.

Róna az időközikről úgy mondta, hogy ott népszerűtlen a Fidesz, ahol egy jelölt indul valamilyen összefogással. ahol sok a jelölt, ott tud nyerni.

G. Fodor Gábor kitért arra, hogy most, hat hónappal a választások előtt kezdték el a méréseket. A két kutatóintézet eredménye közötti különbséget szerinte nem lehet módszertani okokkal vagy bizonytalansági faktorokkal magyarázni. Hozzátette: a hétköznapi élet tényei alapján a 21 Kutatóközpont eredményeit nem látja visszaigazoltnak. Hozzátette: kiélezett politikai verseny van és fél évvel a vége előtt a Fidesz áll jobban.

Róna Dániel szerint azért jó a közvélemény-kutatás, mert abba egyenlő esélye van bekerülni minden magyar állampolgárnak.

Kapcsolódó írásaink