Krónika

Új korszak a közösségi közlekedésben?

Egyszerűbb és zöldebb közlekedés az országban

A közösségi közlekedés fejlesztése óriási lehetőség Magyarországnak – mondta az Építési és Közlekedési Minisztérium közlekedésért felelős államtitkára Kaposváron csütörtökön.

Új korszak a közösségi közlekedésben?
A BYD B12 típusú elektromos autóbusza Kaposvár pályaudvarán. Ezen a napon a városban a BYD Magyarországgal pár napja megkötött, 13 elektromos autóbusz beszerzéséről szóló szerződéséhez kapcsolódóan tartottak sajtótájékoztatót
Fotó: MTI/Kacsúr Tamás

Nagy Bálint a somogyi vármegyeszékhelynek a BYD Magyarországgal a napokban kötött, 13 elektromos autóbusz beszerzéséről szóló szerződéséhez kapcsolódó sajtóeseményen kiemelte: a közösségi közlekedés modernizációja növeli a mobilitást, segíti a munkába járást, a napi ügyintézést, emeli az utazás komfortját, lehetőséget ad a károsanyag-kibocsátás csökkentésére, erősíti a nemzetgazdaságot.

Közölte, az Építési és Közlekedési Minisztérium célul tűzte ki, hogy a fejlesztés első lépéseként olcsóbbá, áttekinthetőbbé, egyszerűbbé és mindenkinek könnyen elérhetővé teszi a közösségi közlekedést. Az ország- és vármegyebérletek bevezetésének, valamint a tarifareformnak az eredményeként az utasok a korábbi 500-600 ezer helyett ma már több mint egymillió bérletet vásárolnak havonta – mutatott rá.

Az államtitkár jelezte, a következő lépés, hogy jobbá tegyék a közösségi közlekedést. Ennek része a tízpontos közlekedésfejlesztési akciócsomag, buszok és kötött pályás közlekedési eszközök beszerzése, a vasúti pályák, közutak rekonstrukciója, az állomásmegújítási program és a digitális utastájékoztatási eszközök széleskörű alkalmazása.

A károsanyag-kibocsátás mérséklésére jó példa a Zöldbusz program, amelynek köszönhetően idén Budapest térségében és megyei jogú városokban mintegy 100, az elmúlt egy évben hat kis-közepes méretű városban 20 elektromos autóbusz „állhatott munkába” – közölte.

Nagy Bálint példaértékűnek nevezte Kaposvárnak a kormányzati fejlesztési elvekhez igazodó legújabb buszbeszerzését, megjegyezve, hogy a város mindig is úttörő volt a közösségi közlekedés megújításában.

Szita Károly (Fidesz-KDNP), Kaposvár polgármestere azt mondta, hogy a város 2027-re 45 elektromos – csuklós, szóló- és midi – autóbusszal tervezi lecserélni a 2015-ben vásárolt, sűrített földgázzal és cukorgyári melléktermékből előállított biogázzal üzemelő járműveit, erre mintegy 15 milliárd forintot szán.

A város 2 MAN midibuszt már vásárolt, a flottacsere első nagyobb lépcsője a BYD Magyarországgal kötött szerződés, amely 10 szóló és 3 csuklós autóbusz egy éven belüli beszerzéséről szól – mondta, hozzátéve, hogy a vásárlás és ahhoz kapcsolódóan az elektromos töltőpontok építése, az okos-autóbuszmegállók létesítése, az új, elektronikus jegyrendszer, a dinamikus menetrend bevezetése, valamint az utastájékoztatási rendszer megújítása együttesen 6,7 milliárd forintba kerül.

A polgármester a fejlesztést a jelenlegi buszflotta elhasználódása mellett a helyi tömegközlekedés évi 1 milliárd forintos veszteségének csökkentésével és a buszok zéró kibocsátásának igényével indokolta.

Krenner László, a BYD közép-kelet-európai értékesítései igazgatója arról szólt, hogy az 1995-ben öt mérnök által 20 ezer dollárból alapított kínai BYD mára globális piacvezetővé vált az elektromobilitás terén, világszerte több mint 100 ezer elektromos autóbusza fut, Európában az elektromos buszok negyede BYD-gyártmány, és a Kaposvárral kötött szerződéssel a Magyarországon használt autóbuszaik száma 200-ra nő.

A cég komáromi gyárát 2017-ben avatták fel, a gyártósorról azóta már mintegy ezer busz gördült le, gyártókapacitásukat jövő év végére a mostani évi 300-ról 1000-re növelik – tette hozzá.

Az igazgató beszámolt arról, hogy számításaik szerint egy elektromos autóbusszal, a dízelüzeművel összehasonlítva, 60-65 ezer kilométer éves futásteljesítménnyel számolva, évi 20 millió forint megtakarítás érhető el.

Kapcsolódó írásaink