Éjszakai rémálom Ukrajnában

Kijev, Harkiv, Odessza ukrán városok, ahol az éjszaka már nem a pihenésről szól, hanem a túlélésről. Az ukrajnai háború három éve alatt nemcsak rakéták és drónok szaggatták szét a lakóházakat, hanem az emberek idegrendszerét is. A jelenségnek már neve is van: „akusztikus terror”. Ez az állandó, hanghullámok által okozott traumáció, amit a szirénák, motorzaj, robbanások, drónok zúgása okoz, mára ugyanolyan fegyverré vált, mint a bombák pusztítása. És a hatása elképesztően alattomos, álmatlanság, szorongás, szívproblémák, a normális élet teljes felszámolása.

A Washington Post interaktív riportja (Forrás: „Russia bombs Ukraine almost every night. This is what it sounds like. 2025”) szerint 2025 első hét hónapjában Oroszország több mint 11 700 drónt és 433 rakétát indított Ukrajna ellen, azokat is zömmel éjszaka. Ez nem véletlen, ez tudatos harcmodor, mert a támadások célja, hogy ne csak a fizikai infrastruktúrát rombolják, hanem megtörjék az emberek lelkét is.

Míg a WHO által meghatározott ajánlás szerint az egészséges éjszakai zajszint 40 decibel alatt van, addig egy légiriadó 100–130 decibel, egy drónrobbanás 120–150, egy gépfegyver 140–160, egy rakétacsapás pedig akár 180 decibel erősségű is lehet. Ez nemcsak a dobhártyát terheli túl, hanem a szervezet egészét, olyan, mintha minden egyes éjjel egy rockkoncert első sorában kényszerülnének élni. Ez a testet-idegrendszert folyamatos vészüzemmódba kényszeríti. A WHO szerint a tartós éjszakai zaj 40 decibel felett már mérhetően rontja az alvásminőséget, és növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát.

A német kardiológus, Thomas Münzel professzor kutatásai szerint a tartós zajterhelés felborítja a hormonháztartást, fokozza a stresszhormonok termelődését és károsítja az agy érzelmi központját. Ezzel az ukrán orvosok most nap mint nap szembesülnek. Alvászavarok, krónikus kimerültség, pánikrohamok és magas vérnyomás kínozza a lakosságot.

Egy kijevi anya egy riportban így fogalmazott: „A gyerekem már nem tudja megkülönböztetni, hogy a hang a tévéből jön, vagy kint robban valami. Éjszaka gyakran remegve ébred.” Ez a pszichológiai sokk, az úgynevezett zajtrauma, hosszú távon akár a most felnővő generációra is súlyos következményekkel járó hatással lehet.

A legmegdöbbentőbb az, hogy a fenyegetés nem mindig az elviselhetetlen mértékű hanghatásban rejlik. Az úgynevezett „akusztikus terror” része a félelmetes csend is, amelyről mindenki tudja, hogy akár perceken belül megszólalhat ismét a sziréna. Az állandó várakozás, az „éjszakai pszichózis” sokszor még bénítóbb, mint maga a robbanás.

A Reuters adatai (Forrás: „Sleepless in Kyiv: how Ukraine's capital copes with Russia's nighttime attacks.” 2025) szerint 2025 júniusában egyes kijevi éjszakákon több mint 165 000 ember keresett menedéket metróalagutakban vagy óvóhelyeken, mert egyszerűen képtelenek voltak otthon aludni. A folyamatos készültség aláássa a társadalom mentális stabilitását. Nő a depresszió, csökken a munkaképesség, a gyerekek pedig az iskolában alig tudnak koncentrálni.

Klinikai szakpszichológusok véleménye szerint: „Az állandó légiriadók és robbanások nemcsak félelmet váltanak ki, hanem hosszú távon felborítják az idegrendszer stressz-szabályozását is”

Mit tehet a lakosság? 5 gyakorlati kapaszkodó

Menekülési rutin: előre összeállított „éjszakai csomag” (víz, takaró, füldugó, iratok), rövid útvonal a menedékhez.

Alváshigiéné háborús körülmények között: lefekvés előtt képernyőmentes félóra, rövid relaxáció, légzőgyakorlat, ha megszólal a sziréna, visszatéréskor ismételt „lezáró” rituálé.

Gyerekvédő kommunikáció: korosztálynak megfelelő magyarázat, közös „zaj-rajznapló” a félelmek kibeszélésére.

Közösségi háló: szomszédsági jelzőrendszer (ki csenget be kinek), váltott éjjeli „ügyelet” a családban.

Szaksegítség: tartós álmatlanság, pánik, szívdobogás esetén orvosi/pszichológusi konzultáció.

A pszichológusok szerint az akusztikus terror nem járulékos következmény, hanem tudatos stratégia. A rendszeres éjszakai támadásokkal az orosz hadsereg célja a lakosság kimerítése, a bizalom megingatása és az ellenállás lassú felőrlése. Röviden jellemezve, a háború hangjai maguk is háborús fegyverré váltak.

Ez a taktika azonban túlmutat az éppen folyó harcokon, a szakértők szerint a zajtrauma hatásai évekkel a fegyvernyugvás után is velünk maradhatnak. Az „akusztikus terror” a poszttraumás stressz egyik legdurvább formáját idézi elő, amelyből talán a most felnővő teljes generáció sosem fog kigyógyulni.

Az ukrán városok éjszakái ma már a modern háború egyik legijesztőbb arcát mutatják, egy olyan csatatért, ahol a golyók és bombák helyett a hanghullámok pusztítanak. „Az éjszakai zajok miatt megemelkedett stresszhormon-szint tartósan magas vérnyomáshoz és szívritmuszavarhoz vezethet” – figyelmeztetnek kardiológusok. A kérdés pedig az, amelyet egyre többen feltesznek: mennyi ideig képes az emberi lélek és test ellenállni annak, hogy az éjszaka többé ne a pihenésről, hanem a túlélésről szóljon?