Egy Harvard-i tudós azt állítja, hogy egy képlettel bizonyíthatja Isten létezését

Soon azt állítja, hogy a fizika törvényei túl pontosak ahhoz, hogy véletlenek legyenek

Dr. Soon asztrofizikus és repülőgépmérnök Tucker Carlsonnak nemrégiben adott interjújában ismertette álláspontját. Azt állította, hogy a világegyetem olyan finoman kalibrált törvények szerint működik, amelyeket nem lehet pusztán a véletlenekkel megmagyarázni.

Kutatása a „finomhangolás” koncepciójára épül, amely olyan erők rendkívüli pontosságára utal, mint a gravitáció, az elektromágnesesség és a nukleáris kölcsönhatások. Ezen állandók bármelyikének kis mértékű eltolódása – mondta – lehetetlenné tehette volna a galaxisok, bolygók és az élet létrejöttét. A pontosság, mint mondta, a teremtés képletére hasonlít.

Soon gondolatai a Nobel-díjas fizikus, Paul Dirac munkásságára vezethetők vissza. 1963-ban Dirac megfigyelte, hogy a kozmosz matematikai harmóniája egy „nagyon magas rangú matematikus” keze munkáját tükrözheti.

Bár Dirac nem volt vallásos, megjegyzése az univerzum törvényeibe szőtt intelligenciára utalt. Dr. Soon ezt a gondolatot továbbfejleszti, azzal érvelve, hogy a matematika által feltárt harmónia önmagában is a tervezés bizonyítéka lehet.

A finomhangolás támogatói azzal érvelnek, hogy a kozmosz hibátlan egyensúlya nem lehet véletlenszerű, és ehelyett a szándékos teremtésre mutatnak rá. Mások viszont ragaszkodnak ahhoz, hogy a rend egyszerűen a hatalmas kozmikus léptékű természetes folyamatok eredménye.

A szkeptikusok más megközelítést alkalmaznak, és olyan magyarázatokat kínálnak, mint a multiverzum elmélet. Ez az elképzelés azt sugallja, hogy a mi univerzumunk csupán egy a számtalan másik közül, mindegyiknek megvannak a saját fizikai törvényei. Egy ilyen keretrendszerben az életet lehetővé tevő feltételek nem lennének rendkívüliek, hanem egy lehetőség a végtelen variáció közül.

A néhai fizikus, Stephen Hawking ugyanezt a vitát tárgyalta „Rövid válaszok a nagy kérdésekre” című könyvében. Saját fogyatékosságára reflektálva elvetette az isteni büntetés gondolatát, és azt állította, hogy a természeti törvények megmagyarázhatják az univerzumot egy teremtő segítségül hívása nélkül.

„Ha hiszel a tudományban, ahogy én is, akkor hiszel abban, hogy vannak bizonyos törvények, amelyeket mindig betartanak” – írta Hawking. „Ha úgy tetszik, mondhatod, hogy a törvények Isten művei, de ez inkább Isten definíciója, mint létezésének bizonyítéka.”

Hawking hitte, hogy a tudomány végül választ ad az ismeretlenre. Dr. Soon ezzel szemben azt állítja, hogy a matematika már megadhatja ezt a választ. Akár véletlennek, természeti törvénynek vagy az isteni képletnek tekintjük, a vita továbbra is fennáll – sürgőssége változatlan, de most egy tudós merész kijelentése újra táplálja.