Krónika
Mit mond a pzsichiáter a kunfehértói gyilkosságról?
Demens párját ölte meg az idős férfi, majd magávakl is végzett
A kunfehértói gyilkosságról röviden
A házaspár korábban zárkózottan élt, és mint az később kiderült, a férfi demens feleségéről gondoskodott. A falubeliek elmondása szerint a tragédia előtt egy héttel az idős férfi arra panaszkodott, hogy a felesége kórházban van. Információnk szerint két gyermekük van, egyikük egy közeli településen él, a másik a családjával egy távoli földrészen.
Mi állhat a kunfehértói gyilkosság hátterében?
Dr. Máttyássy Adrienn úgy fogalmazott, hogy az öngyilkossági cselekedet önmagában nem betegség, egy lelki reakció, mely orvosi szempontból segítséget igényel, nincs helye az erkölcsi megítélésnek, nem kezelhetjük bűnként, bűncselekményként .
A pszichiáter elmondása szerint az öngyilkossági kísérletek, és az úgynevezett befejezett öngyilkosságok háttere mindig komplex pszichoszociális okokra vezethető vissza. A pszichiátriai lélektani megközelítés és kutatási eredmények alapján a legtöbb esetben fennáll az elkövetőnél valamilyen mentális probléma, pszichiátriai betegség, legtöbbször kezeletlen depresszió, és megelőzi egy úgynevezett beszűkültséggel járó lélektani krízis állapot.
Az állapot mélypontján az érinett személy azt éli meg, hogy az addigi élete során számára rendelkezésre álló lelki és/vagy praktikus, gyakorlati problémamegoldó módszerek már nem segítenek, kilátástalannak érzi helyzetét, eltűnik a jövőkép, és ilyenkor már elveszíti azokat a racionális mérlegelési szempontokat, melyekből élete korábbi, kiegyensúlyozottabb szakaszaiban tudott erőt meríteni. Gyakran az öngyilkossági cselekedetet megelőzi egy konkrét, vagy jelképes utolsó segélykiáltás (egyéb problémával orvoshoz fordulás, régi barát megkeresése stb.) és ilyenkor esély nyílhat a vészhelyzet felismerésére és segítésére – tájékoztatott a főorvosnő.
Egybeolvadtnak éli meg életét partnerével
A kiterjesztett öngyilkosságok egyik formája az, amikor az egyén szinte egybeolvadtnak éli meg az életét, sorsát a másik, a cselekménybe bevont személyével és mintegy a közös problémájukra adott kétségbeesett megoldásként hajtja azt végre. Ezt a szakirodalom úgynevezett altruisztikus formának nevezi.
Az intim párkapcsolatokban ennek a viselkedésnek a leggyakoribb indítéka az úgynevezett „kegyelemgyilkosság”, amikor az elkövető megöli partnerét, hogy végül enyhülést hozzon romló egészségi állapotában, majd öngyilkosságot követ el – mondta dr. Máttyássy Adrienn.
A teherbíró emberi kapcsolatok fontossága
A társas elszigeteltség, a fájdalom, a fizikai betegség és a funkcionális károsodás kritikus kockázati tényezők az idősek öngyilkosságában. Ezek a problémák összefüggésben állhatnak a társas kapcsolatok elvesztésével vagy hiányával, és azzal a személyes meggyőződéssel, hogy mások terhére vagyunk, vagy azzal az érzéssel, hogy az életünk értéktelen. Ezért nagy jelentőséggel bírnak a megelőzésben a teherbíró, emberi kapcsolatok, támogató közösségek!
A pszichiáter szerint fontos kiemelni a társadalmi mobilitás jelenségét is. Ma már egyre gyakoribb, hogy a felnőtt gyerekek, unokák a szülői otthontól távol, akár másik országban élnek, dolgoznak. A szülőkről való gondoskodás így újfajta kihívásként jelentkezik.
Mindenre van megoldás!
Egy tragikus, végzetes eseményről szóló tudósítás során hangsúlyozni kell az igénybe vehető, megelőző segítség lehetőségeit (orvosi, pszichiátriai, háziorvosi ellátás, lelki elsősegély szolgálatok közösségi szolgálatok stb.) – nyilatkozta a Pszichiátriai Osztály osztályvezető főorvosa. Így tehát ezzel a cikkel is szeretné hírportálunk szemléltetni, hogy mindenféle mentális és egyéb pszichológiai vagy pszichiátriai problémára van megoldás!
