Krónika

Kiderült, mennyire veszélyes a nyilvános wc ülőkéje

Sokan ódzkodnak a közös mellékhelyiségektől

Piszkos ülőke, kellemetlen szagok – nem csoda, ha sokan ódzkodnak a közös mellékhelyiségektől. A nyilvános wc fertőzés azonban jóval ritkább, mint hisszük: a legtöbb kórokozó nem az ülőkéről, hanem a kezünkről kerül a szervezetbe.

Kiderült, mennyire veszélyes a nyilvános wc ülőkéje
Képünk illusztráció
Fotó: AFP/dpa Picture-Alliance/DPA/Robert Michael

A mikrobiológusok szerint a nyilvános wc fertőzés esélye az ülőkéről elenyésző: a klasszikus, nemi úton terjedő kórokozók – például a gonorrhoeát vagy a chlamydiát okozó baktériumok – nem bírják sokáig a hideg, száraz felületeket, így a puszta érintkezés ritkán vezet vírusos fertőzéshez vagy bakteriális megbetegedéshez.

Húgyúti fertőzéseket sem kaphatunk az ülőkétől: ehhez székletnek kellene nagy mennyiségben a húgyutakba jutnia. Gyakoribb, hogy a helytelen törlés okozza a bajt. Ráadásul sokan guggolással próbálnak könnyíteni magukon, ami feszíti a medencefeneket, rontja a vizeletáramlást és akár a hólyag részleges kiürüléséhez vezethet – írja az Origo.

Vannak kivételek: a HPV kórokozójának apró, ellenálló részecskéi bizonyos körülmények között akár egy hétig is életképesek maradhatnak felületeken, és a herpesz fertőzés elméletileg átadható fellángolás idején, különösen sérült bőrön vagy legyengült immunrendszernél, de ezek ritkán fordulnak elő. A HPV ráadásul jellemzően szexuális, bőr-bőr kontaktussal terjed; a wc ülőkéjéről való megfertőződés esélye minimális.

A kórokozók elsősorban a kezünk révén kerülnek a szervezetünkbe: a wc ülőke baktériumok (például E. coli, Salmonella, Shigella, Staphylococcus, Streptococcus) vagy a norovírus mikrorészecskéi a kézről a szájba jutva okozhatnak betegséget. A rendkívül fertőző norovírus akár hónapokig túlélhet a felületeken, és már 10–100 részecske elég lehet a megbetegedéshez.

A mosdó környezetében a legszennyezettebb felület gyakran a padló, nem az ülőke, ráadásul egyes vizsgálatok szerint az otthoni fürdőszobák nem ritkán „koszosabbak”, mint a rendszeresen takarított publikusak.

Létezik még egy alulértékelt tényező: az öblítéskor keletkező aeroszol. Modellezések szerint a csészében lévő részecskék 40–60%-a a levegőbe jut, majd lerakódik a felületekre vagy az emberi testre. A csukott fedél sem véd száz százalékig: friss adatok alapján a részecskék a nagy nyomású öblítéseknél oldalirányban így is a környezetbe kerülhetnek.

Kapcsolódó írásaink