Krónika
Szenzációs leletre bukkant egy csónakázó család
Nagy, sötét tárgy látszott ki a Tiszából
Tiszaroff közelében egy több tízezer éves mamutcsont bukkant elő a Tiszából, a folyó eddigi legalacsonyabb vízállásakor. A különleges lelet egy kifejlett, de még nem idős gyapjas mamuthoz tartozhatott.
Különleges mamutcsontra bukkantak
A Tisza Kisköre-alsótól lefelé soha nem volt olyan alacsony vízállású, mint most: a lelet megtalálásakor a mérce Tiszaroffnál 283 centimétert mutatott. Ez a szélsőséges állapot kínált lehetőséget arra, hogy a folyó homokos medréből egy egyedülálló jégkorszaki lelet kerüljön elő.
A felfedezést Krizsán Sándor ősállatkutató tette, aki évek óta figyelemmel kíséri a vízügyi adatok változását, és célzottan keresett olyan helyszínt, ahol a rekordalacsony víz szabadíthat fel fosszíliákat.
Régóta szerettem volna a Tiszából is jégkorszaki fosszíliát találni. Most végre sikerült
– mondta el hírportálunknak a szakember.
A férfi feleségével és négy gyermekével érkezett a Tiszához, ahol a tiszasülyi strandtól gumicsónakkal keltek át a tiszaroffi oldalra, itt a folyó sodrása egy homokfélszigetnél lelassul, és a hordalék lerakódik. Ez volt az a hely, ahol rábukkantak a hatalmas csontdarabra.
Egy kifejlett, de nem idős állat csigolyája
Mint hírportálunk megtudta, a lelet egy gyapjas mamut (Mammuthus primigenius) 5. vagy 6. hátcsigolyája lehetett. A szakember mérései szerint a csont szélessége több mint 30 centiméter, a háti nyúlványból ugyan hiányzik egy 10–15 centiméteres rész, de így is lenyűgöző a mintegy 60 centiméter méretű csigolyacsont.
A csigolyán különös vágásnyom is látható. Ez akár egy hajólapát okozta sérülés is lehet, de az sem zárható ki, hogy egy évezredekkel ezelőtti emberi eszköz hagyta rajta
– magyarázta a kutató.
A csigolya jó állapotú, ami ritkaságnak számít. Bár Magyarországon hetente akár száz mamutmaradvány is előkerül a kavicsbányákból, ezek leggyakrabban fogak, amelyek különösen ellenállóak. Az ilyen épen megőrződött csontok sokkal ritkábban kerülnek felszínre – hangsúlyozta Krizsán Sándor
A mamut és a Tisza találkozása
A jégkorszak idején a mamut az egyik legelterjedtebb nagyemlős volt a Kárpát-medencében. A Tisza mentén akkoriban nyílt, füves puszták húzódtak, ahol a mamutok is megéltek. A most előkerült csont ennek a hajdani élővilágnak a közvetlen bizonyítéka.
A Tiszaroffon talált mamut csigolya a tiszafüredi Kiss Pál Múzeumba kerül, ahol szakemberek vizsgálják majd tovább. A kutatók a következő napokban ismét felkeresik a lelőhelyet, ha a vízszint továbbra is alacsony marad, mert könnyen lehet, hogy a folyó medre további titkokat rejt.
Fosszíliák nyomában
Krizsán Sándor eddig főként a Duna, a Zagyva és a Dráva kavicsbányáiban gyűjtött jégkorszaki maradványokat. Régóta szerette volna, hogy a Tisza is adjon neki egy hasonló élményt. Tavaly Nagykörűnél és Jándnál próbálkozott, de sikertelenül. Most azonban a vízügyi rekordok és a gondos előkészület meghozták az eredményt: a Tiszából előkerült egy különleges, több tízezer éves mamutcsigolya – írta meg a szoljon.hu.
