A kínaiak rájöttek, hogyan biztosítsanak vizet a Holdon

A Holdon állandó bázis létrehozásának álma régóta inspirálja a tudósokat szerte a világon. A fő akadályt azonban a szükséges erőforrások Földről történő szállításának magas költségei jelentik. Ezért a kutatók aktívan keresik a módját annak, hogy a jövő űrhajósait minden szükségessel ellássák – közvetlenül a Holdon. Kínai tudósok szerint közel álltak a holdbázis vízzel való ellátásának problémájának megoldásához – ez az egyik fő erőforrás, amelyre nagy mennyiségben van szükség.

Nemrégiben Lu Wang vezette vegyészekből és mérnökökből álló csapat a Hongkongi Kínai Egyetemről egy új technológiát javasolt, amely valódi áttörést hozhat. Sikerült létrehozniuk egy kompakt, napenergiával működő eszközt, amely képes oxigént, hidrogént és szén-monoxidot kinyerni a regolitból (a holdi "talajból") és a szén-dioxidból – bonyolult berendezések vagy külső nyersanyagforrások nélkül.

A berendezés működési elve a regolit napenergiával történő felmelegítésén alapul, olyan hőmérsékletre, amelyen a víz gőz halmazállapotba kerül. Az ásványi anyagokban található és porszemcsékre adszorbeált víz kémiai reakciókhoz felhasználhatóvá válik. CO₂-t adnak hozzá, amely valós körülmények között maguktól az űrtelepesektől származhat - az emberek által kilélegzett levegőből nyerhető.

A folyamat kulcsszereplője az ilmenit (FeTiO₃), egy vasban és titánban gazdag ásvány, amely további reagensek nélkül is hatékonyan felgyorsíthatja a reakciókat napfény hatására.

Ennek eredményeként három hasznos anyag képződik:

• oxigén - a légzéshez;
• hidrogén, mint energiahordozó;
• A szén-monoxid az üzemanyag-gyártás egyik összetevője.

A berendezést már tesztelték a Csang'e-5 misszió által 2020-ban szállított valódi holdföld mintákon. A holdkőzetek földi analógjait is használták, amelyek összetételükben és szerkezetükben hasonlóak a regolithoz.

Bár a telepítés jelenlegi változata csak egy demonstrációs modell, amely még nem képes egy egész kolónia szükségleteit kielégíteni, a tudósok fontos előrelépésnek tartják. Végül is a technológia a rendelkezésre álló energiát használja, a valós körülményekhez közeli körülmények között működik, és nem igényli drága anyagok importját a Földről.

A tanulmány részletei a Joule folyóiratban jelentek meg.