Egy asztrofizikus szerint életünk „legrövidebb” napjának küszöbén állunk

Graham Jones asztrofizikus szerint 2025-ben három kulcsfontosságú dátum van, amikor a Föld a feljegyzések kezdete óta a leggyorsabb forgását tapasztalhatja: 2025. július 9., július 22. vagy augusztus 5.

E három nap egyikén minden feltétel teljesül ahhoz, hogy a Föld megközelítse vagy meghaladja az eddig elért történelmi rekordot, ami nincs messze: 2024. július 5. Más szakértők nem ilyen biztosak ebben, és úgy vélik, hogy az idei legrövidebb nap néhány milliszekundummal a tavalyi rekord felett maradhat.

Egy milliszekundumos anomália

Egy nap 86 400 másodpercig, azaz 24 óráig tart. A Föld forgása azonban nem tökéletes, és apró eltérések vannak. Ezek az ingadozások milliszekundumokban mérhetőek, ami több vagy kevesebb a referenciaértéknél, amit az atomórák pontosságának köszönhetően tudunk mérni.

2020-ig a legrövidebb feljegyzett nap 1,05 milliszekundummal maradt el a 24 órától. Azóta azonban minden évben túlszárnyalta ezt a számot. 2021-ben a legrövidebb nap 24 óra -1,47 ms volt; 2022-ben 24 óra -1,59 ms; 2023-ban 24 órára -1,31 ms-ra emelkedett; 2024-ben pedig ismét lerövidült, ezzel beállítva a jelenlegi rekordot. A legrövidebb feljegyzett nap tavaly július 5-én volt, amely 24 órán át -1,66 ms-ig tartott.

Miért pont idén nyáron?

A 2025-re jósolt dátumok egybeesnek azokkal a pillanatokkal, amikor a Hold pályája a legtávolabbi pontra kerül a Föld egyenlítőjétől. A Hold helyzete befolyásolja bolygónk forgásának sebességét, bár nem ez a fő tényező a jelenlegi gyorsulásban, ami továbbra is rejtély.

Ennek a gyorsulásnak az a lenyűgöző tulajdonsága, hogy szembemegy a trenddel. A Hold évmilliárdok óta lassítja a Föld forgását. Körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt egy nap a Földön három és hat óra között tartott. A Hold gravitációs vonzása generálja az árapályt, és az óceánok állandó súrlódása megfosztotta a Földet az impulzusmomentumtól, lelassítva a forgási sebességét.

Erre a gyorsulásra senki sem számított

A tudósok által általánosan használt modellek figyelembe veszik az óceáni áramlatokat és a légköri mozgásokat, de nem tudják megmagyarázni ezt a hirtelen gyorsulást. A fő hipotézis a bolygónk magjában zajló komplex és még mindig kevéssé ismert folyamatokra mutat rá. A bolygó motorja „átkapcsolt”.

Ha ez a lassuló tendencia továbbra is fennáll, körülbelül 50 milliárd év múlva a Föld forgása szinkronba kerül a Hold pályájával. Az eredmény egy „árapály-záródás” lenne, amelyben a Föld mindig ugyanazt az arcát mutatná a Holdnak, így műholdunk csak a bolygó feléből lenne látható. Mindenesetre már nem leszünk itt. Körülbelül 10 milliárd év múlva a Nap fehér törpévé válik. Addigra a Föld már rég lakhatatlanná válik - írta meg az SFP Versilia.